Magyar kutatók módszere segít megfejteni a tündérkörök geofizikai rejtélyét

A természetes hidrogén jelentős felszíni megjelenési formái az angol nyelvű szakirodalomban fairy circle néven tárgyalt, általában ősmasszívumi környezetben kialakuló „tündérkörök”. Az Ausztrália, Brazília, Namíbia, Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok területén is megfigyelt, néhány tíz méterestől akár az egy kilométeres átmérőjű, növényzeti anomáliával (vagyis elhalt vegetációval) járó felszíni depressziók esetenként jelentős, talajban mért hidrogéngáz-koncentrációt mutatnak, amely felszín alatti hidrogén felhalmozódást indikálhat.

A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) kutatói nemzetközi együttműködésben a természetes hidrogénrendszerek feltérképezését és megértését lehetővé tevő új műholdalapú módszertant dolgoztak ki – olvasható a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) sajtóközleményében.

A kutatók a brazil São Francisco medence tündérkörein végeztek műholdalapú megfigyeléseket az Európai Űrügynökség (ESA) Szintetikus Apertúrájú Radar (SAR) felvételeinek segítségével.

„A természetes hidrogén, összehasonlítva a mesterségesen előállított hidrogénnel, egyre nagyobb érdeklődést kap az energiaszektorban, mint karbonsemleges energiaforrás. A természetes hidrogén intenzív nemzetközi kutatások középpontjában áll, mivel olcsóbb és hatékonyabb alternatívát jelenthet a jelenleg használt fekete, szürke, kék, rózsaszín és zöld hidrogénhez képest, amelyek mindegyike jelentős karbonlábnyommal rendelkezik. A természetes hidrogén keletkezési, migrációs és felhalmozódási folyamatai azonban még nem megértettek, így a természetes hidrogén rendszerek potenciális kiaknázásához további kutatások szükségesek” – fogalmaz a közlemény.

A tündérkörök kialakulásának, fejlődésének megfigyelését segítő metódust az International Journal of Hydrogen Energy folyóiratban megjelent tanulmány ismerteti.