A Kulturális és Innovációs minisztérium megtagadta a független kutatóktól a magyar fiatalok társadalmi állapotát felmérő legnagyobb hazai kutatás 2024-es adatait. Erre válaszul Nagy Ádám nevelés- és ifjúságkutató, egyetemi tanár, akinek a Qubiten több cikke is megjelent, petíciót indított „Gondolom, nem zebra” – Petíció a kutatás szabadságáról (ifjúságkutatás 2024) címmel. A 8000 fős, nagymintás ifjúságkutatások adatainak nyilvánossá tétele miatt már régóta egymásnak feszülnek a politikai érdekek és a független tudományos közösség követelései. Nagy a Hankó Balázs Kulturális és Innovációs miniszternek címzett petícióról kérdésünkre elmondta: „Itt nem csak az ifjúsági adatokról van szó, hanem általában a kutatás szabadságáról. Hogyha az állam a nevünkben eljár, akkor azok az adatok kutathatók és hozzáférhetők legyenek”.

A nagymintás ifjúságkutatásokat 2000 óta négyévente rendeli meg az illetékes minisztérium, és ideális esetben autonóm kutatók bevonásával a 15-29 éves korosztály társadalmi állapotát és gazdasági helyzetét mérik fel vele. A kérdőíves kutatás adatai 2016-ig bárki számára hozzáférhető, nyilvános információk voltak, azonban a kormányzat a neki nem tetsző eredményekkel és tendenciákkal teli adatsorokat ekkor visszatartotta. A petíció leírása szerint ezeket az adatokat Nagynak és független kutatótársainak két évvel később, 2018-ban sikerült megszerezniük – ezek elemzéséből készült el a Margón kívül című tanulmánykötet. Azóta a független kutatóknak rendszeresen, minden negyedik évben kérvényezniük kell, hogy láthassák az adatokat és felhasználhassák őket kutatásaikhoz.

Most már legalább nem mondhatják, hogy nincsenek adatok

A petíció leírása szerint a 2024-es felmérés alapján a kutatók elemezni akarták a fiatalok családalapításhoz és gyerekvállaláshoz való kedvét, az oktatási és munkaerőpiaci kilátásait, értékrendszerük és önképük alakulását, gazdasági elégedettségüket, a korosztály demográfiai szerkezetét, illetve az online tevékenységeiket. Ugyanakkor Nagy hiába nyújtott be közadatigénylést a tavalyi kutatási adatokra vonatkozóan, nem kapott rá választ. Majd a kulturális minisztériumnak küldött kérdéseket, amelyekre azt a választ kapta, hogy egyelőre csak „döntéselőkészítő anyag” van. Bár kutatási szempontból ez a válasz sem vitte előre a procedúrát, Nagy szerint legalább „nem tudják most már azt mondani többet, hogy nem áll rendelkezésre” az adatsor.

Az ifjúságkutató a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH) is vizsgálatot kért a minisztériummal szemben. Bár azt nem lehet tudni, hogy hol tart az ügy, Nagy szerint azért van esély bármilyen eredmény elérésére, mert a NAIH „a nem nagyon politikailag érzékeny témákban még hajlandó is valamit tenni. És ez nyilván nem üti meg az ingerküszöböt, mert 30 ifjúságkutató nem fog forradalmat csinálni a Kossuth téren”. Annyi biztos, hogy a 2020-as ifjúságkutatást a kormányközeli Századvég Kutatóintézet és Nézőpont Intézet, illetve a kormány által finanszírozott Mathias Corvinus Collegium (MCC) végezte közösen. „Most tudjuk, hogy a Századvég csinálta” – mondta Nagy a 2024-es kutatásról, ugyanakkor a másik két intézmény részvételének mértéke egyelőre kérdéses.

Irreleváns kutatási kérdések, inkompetens elemzők

A kormányközeli intézetek elfogult adatelemzésével kapcsolatban Nagy több problémát is megfogalmazott, köztük azt, hogy ezeknek a kutatásoknak az elvégzésére pályázatokat kellene hirdetni, és az adatok értelmezésére külsős, autonóm kutatókat is fel kellene kérni. „A szabadidőben, az oktatási térben, a gazdasági feltételrendszerben mégiscsak azok tudják, hogy mit lenne érdemes kérdezni, akik ezzel foglalkoznak, nem a nagyon szépen felkent századvégesek” – mondta Nagy. A petíció szövege szerint például a 2024-es kérdőívben szerepelt egy olyan felvetés is, hogy „Milyen állat bőrébe bújna legszívesebben egy napra?”.

Az ifjúságkutató szerint az irreleváns kérdéseken túl módszertani hibák is torzítják az eredményeket. „Nemcsak az önbevallásos kérdőív alapján – ahol társadalmi nyomás vagy egyéb közrejátszhat – kellene felmérni a helyzetet, hanem hogy a fiatalok ténylegesen mivel foglalkoznak az online térben, amiből legalább valamifajta sejtéseket lehetne integrálni”. A kormányközeli, megbízott kutatóintézetek nemcsak a szakmai inkompetenciával rontják a kutatások eredményeit, hanem a „kontroll hiánya azt eredményezi, hogy aztán hamis adatokat közölnek” – mondta Nagy, aki szerint a 2020-as ifjúságkutatásokból kiderült, hogy a magyar fiatalok egyre inkább szimpatizálnak a baloldali és liberális értékekkel, ami miatt a kormányközeli intézetek a politikai tér változásaira vonatkozó részt kihagyták a kutatásról készült kötetükből.

Valódi problémák, süket kormányzat

A politikai érdekek torzításán túl a magyar fiatalok valódi társadalmi problémákkal küzdenek. Nagy elmondta, hogy az utóbbi 3-4 adatfelvétel tendenciáiból kiolvasható, hogy egyre kevesebb magyar fiatal tartja fontosnak a továbbtanulást, holott a magas fokú képzettség értéke Európai Uniós szinten nem változott ez idő alatt. Ráadásul a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 38 résztvevő országa közül Magyarországon az egyik legmagasabb „az iskolai előmenetel társadalmi meghatározottsága” – mondta a kutató. Ez azt jelenti, hogy egy gyerek iskolai és továbbtanulási lehetőségei jóval kisebb részben múlnak a tehetségén és a szorgalmán, mint azon, hogy a szülőknek milyen képzettségük van, ezért ezeknek a diákoknak nehezebb kitörniük az alacsonyabb életszínvonalú környezetből.

Nagy szerint a transzparens és pártatlan kutatások elkészítésére „hosszú távon az lenne a megoldás, hogyha a kormányzat, meg az őket kísérő intézmények befejeznék a hazudozást”. Az ifjúságkutató szerint időkeretet kellene szabni a minisztériumnak, amin belül kötelezően nyilvánosságra kellene hoznia a felvett adatokat, és minél előbb meg kellene osztania a nyilvánossággal a gyorselemzéseket is. A petíció – amit már 160 kutató aláírt – célja elsősorban, hogy a magyar fiatalságra vonatkozó adatokat megossza az autonóm kutatókkal, illetve, hogy a független tudományos közösségek visszakapják a szabad kutatáshoz való jogukat, nyilatkozta Nagy. Ugyanakkor a kutató azt is elmondta, hogy „a kormány a füle botját sem szokta mozdítani arra, hogyha a szakemberek vagy az Európai Unió részéről ellenállást tapasztal, vagy ha tömegtüntetés és társadalmi felháborodás van”.