Az orvostudomány endogén etanolfermentáció, bélfermentációs szindróma, illetve részegségbetegség (angolul auto-brewery syndrome, ABS) néven ismeri azt a kórképet, amikor a páciens anélkül produkálja az ittasság összes jellemzőjét, hogy akár egy csepp alkoholt fogyasztott volna. A viszonylag ritka, de elszenvedője életét durván megnehezítő tünetegyüttest sokáig az emésztőtraktusban megtelepedő erjesztőgombáknak tulajdonították. 2019-ben aztán a nem alkoholos eredetű zsírmájbetegség hátterét firtató kutatás feltárta, hogy feltehetően nem gombák, hanem a sok minden más mellett az agyfejlődést is befolyásoló bélmikrobiomhoz tartozó etanoltermelő baktériumok mérgezhetik a gazdaszervezetet, kiváltva ezzel a nem kívánt delíriumot. A Nature Microbiolgy folyóiratban január 8-án megjelent tanulmány szerzői kizárták a gombákat és egyértelműen azonosították a részegségbetegséget kiváltó mikroorganizmusokat – írja a Science.

Bernd Schnabl, a Kaliforniai Egyetem gasztroenterológiai kutatócsoportjának vezetője a rangos folyóirat híroldalának elmondta, hogy a részegségbetegséget glükóz adagolását követő véralkoholszint-méréssel szokás diagnosztizálni, a terápiának a gombaölő fungicidek és a baktériumflórát célzó antibiotikumok mellett része az etanoltermelő mikrobák táplálását redukáló alacsony szénhidráttartalmú diéta. Ám, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy még így is fel-fellángolnak a hosszú évekig alig csillapodó tünetek

Az új tanulmány szerzői 22 részegségbetegséggel diagnosztizált és kezelt páciens mikrobiomját és anyagcseréjét vizsgálták, a kontrollcsoportot pedig a velük egy háztartásban élő egészséges családtagjaik alkották. (Az ABS rendkívüli ritkasága miatt a vizsgálatba bevont betegek száma megfelelő méretű mintának számít.) Kiderült, hogy az ABS-es alanyok bélflórájában a Klebsiella baktériumtörzsekhez sorolt organizmusok mellett az ismert etanoltermelő Escherichia coli baktériumok jóval nagyobb arányban vannak jelent, mint a kontrollcsoport tagjaiank szervezetében. De az is, hogy az E. coli szintje magasabb volt azoknál, akik kezelésük ellenére még rendszeresen produkálták az ittasság tüneteit, mint azoknál, akiknél már jó ideje nem jelentkezett az önlerészegedés.

A kutatók nem találtak szignifikáns különbséget az élesztőgombák vagy más gombák tekintetében az ABS-ben szenvedő betegeknél a kontrollcsoporthoz képest, bár Schnabl elismeri, hogy a vizsgálatban résztvevők közül sokan korábban gombák elleni kezelést kaptak. A kutatók nem zárják ki, hogy a részegségbetegség egyes ritka eseteiben élesztőgombák is szerepet kaphatnak, de szerintük zömmel bakteriális okok állnak a háttérben. Arra viszont még nem találtak magyarázatot, hogy miért nem alakul ki a szindróma tömegesen, hiszen a Klebsiella és az E. coli nem csak a kevés számú ABS-beteg emésztőrendszerében, hanem becslések szerint milliók szervezetében van jelen, szinte folyamatosan.