Az agy és a szív kommunikál egymással a szívroham utáni felépülés ideje alatt – ez derült ki egy Vineet Augustine, a Kaliforniai Egyetem (San Diego) kutatója által vezetett egérkísérletből, aminek összefoglalóját a New Scientist közölte.

A kutatócsoport korábbi tanulmányaiban már megállapította, hogy a szív és agy között kapcsolatot teremtő idegsejtek szabályozzák a vérnyomást és az ájulást is, ezért arra voltak kíváncsiak, hogy vannak-e még hasonló idegek, amik befolyásolhatják a szívrohamra adott választ. A Cell folyóiratban megjelent cikkben beszámoltak róla, hogy egérkísérleteket végeztek, amikben mesterségesen blokkolták a véráramlást, így idéztek elő szívrohamot az állatban. Ezután azt vizsgálták, hogy mi történik a szívvel és a szívizomzattal, és egy olyan, eddig nem azonosított idegsejtcsoport aktivitását figyelték meg, amely a 10. agyideg, vagyis a vagusz ideg részeként köti össze az agyat és a szívet.

Az idegi háló megerősödik a szívroham után, különösen a szívkamra azon részénél, ahol a véráramlás blokkolása szöveti károsodást okozott. A vizsgálat során megfigyelték, hogy az idegsejtek által az agyba küldött jelek immunválaszt váltanak ki, aminek hatására a szívizom sérüléseit a szervezet próbálja gyógyítani, ez azonban hegesedéssel jár.

Ha az idegsejtcsoport aktivitását megakadályozták genetikai manipulációval, a sérült terület gyógyulása felgyorsult. Ebben a beavatkozásban látnak lehetőséget a kutatók arra, hogy a későbbiekben műtét nélkül is helyre lehessen állítani a szívroham után a szív vérellátását, vagy már a műtét előtt hatékonyan lehessen kezelni azt.

Az immunválasz okozta hegesedés elkerülése azért is kulcskérdés, mert a túlzott hegesedés a szívizom működésének megváltozásával járhat. Ha pedig a hegesedés túl nagy területre terjed ki, az nemcsak módosíthatja az izomműködést, de akár szívelégtelenséghez is vezethet hosszabb távon.