Elkészült az eddigi legrészletesebb agytérkép
10.13.
Korábban MRI-vel nem sikerült, most az egysejtes szekvenálás módszerével előállították az agytérkép adatbázisát.
idegrendszer
Magyar neurobiológusok tárták fel, hogyan vezérli az agy az emlékek eltárolását és előhívását
10.10.
Hangya Balázs és kollégái azonosították az emlékezetért felelős gyors agyhullámokat irányító agyi régiót; a felfedezés a skizofréniához hasonló betegségek jobb megértésében is segíthet.
Agy nélkül is bámulatosan tanulékonyak a medúzák
09.26.
Német és dán kutatók a tanulás biológiai evolúciójának fontos mérföldkövét fedezték fel.
A tintahal agyfejlődése megdöbbentően emberi
01.16.
Az észak-amerikai kalmár embrionális vizsgálatán alapuló felfedezésükről a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be a Harvard kutatói.
Magyar kutatók tárták fel a szenzációs állati tájékozódás idegrendszeri hátterét
2022.11.21.
Ujfalussy Balázs és Orbán Gergő rágcsálók vizsgálatával mutatta ki a navigáció emberihez mérhető neurológiai komplexitását.
Fél aggyal is boldogul az ember
2022.11.11.
Annál, akinek gyerekkorában eltávolították az egyik agyféltekéjét, az agy újraszervezi magát, és a fontos funkciók a megmaradt féltekében alakulnak ki. Az emberi agy az egész élet során képes a változásra, de gyerekkorban a legplasztikusabb.
Tudományos szenzáció, hogy a klitoriszt 10 ezernél is több idegrost teszi extrán érzékennyé
2022.11.02.
A tudománytörténetben elsőként az Oregoni Egyetem kutatói vették a fáradtságot, hogy egyenként megszámolják a csikló idegvégződéseit.
Magyar kutatók igazolták, hogy egyes idegsejtek az ingaórákhoz hasonlóan szinkronizálódnak
2022.08.02.
Az eseményalapú tanuláshoz elengedhetetlen a hippokampusz nevű agyi terület théta hulláma, de ez csak úgy jöhet létre, ha az idegsejtek összehangoltan működnek. Hangya Balázs, a KOKI Rendszer-neurobiológia csoportjának vezetője és kollégái kutatásukkal az idegrendszeri betegségek kialakulásának megértéséhez is hozzájárulhatnak.
Már a rövid távú stressz is védtelenebbé tehet a vírusos fertőzésekkel szemben
2022.06.13.
Magyar kutató részvételével egereken végzett kutatás tárta fel, hogyan hat a stressz a különböző agyterületeken keresztül az immunsejtek viselkedésére és a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválasz hatásosságára.
Az Epstein–Barr-vírus lehet a sclerosis multiplex fő okozója
2022.01.17.
Egy nagyszabású vizsgálat kiderítette, hogy az életük során az emberek 90 százalékát megfertőző Epstein–Barr-vírus a fertőzés után 32-szeresére növeli a sclerosis multiplex kialakulásának kockázatát. Ez felveti annak lehetőségét, hogy egy EBV elleni oltás lényegében megelőzheti az MS kialakulását.
Impakták: Tengeri gyűrűsféreg segít megérteni az idegrendszer eredetét és evolúcióját
2022.01.06.
Az Impakták legújabb adásában Jékely Gáspárral beszélgetünk arról, hogyan és miért jöhetett létre az állatokban az idegrendszer, miként lehet ezt egy tengeri gyűrűsféreg segítségével tanulmányozni, és mire számíthatunk a következő évek agykutatási trendjei között.
Akarattal is szabályozható az örömérzést okozó agyi neurotranszmitter
2021.09.13.
Áttörés lehet a dopamin és az agy kutatásában, amit amerikai kutatók egereken mutattak ki: az állatok képesek voltak jutalom fejében akarattal manipulálni a spontán dopaminlöketeiket.
Maguktól növesztettek szemet a laboratóriumban létrehozott miniagyak
2021.08.19.
A német kísérletben kinevelt agy-organoidok háromnegyedén alakultak ki szemkehelyszerű képződmények. Ehhez nagyjából annyi idő kellett, mint az emberi embrió fejlődése során.
A COVID-sztrók ritka, de a COVID-depresszióból még komoly baj lehet
2021.06.09.
Minden eddiginél kiterjedtebb kutatás készült a COVID-19 mentális egészségre és idegrendszerre gyakorolt hatásairól. Jó hír, hogy az agyi gyulladásos és vérrögképződéses zavarok jóval ritkább szövődmények, mint eddig gondolták. Mentális betegségek azonban minden negyedik fertőzöttnél előfordultak.
Már a fenekelésnek is súlyos következményei lehetnek a gyermeki agyban
2021.04.14.
A fenekelést sokan nem tartják gyerekbántalmazásnak, az Egyesült Államokban meglepően sok szülő alkalmazza ma is. Harvardi kutatók azonban nem találtak különbséget a „csak" elfenekelt és a súlyosabban bántalmazott gyerekek agyi reakciói között.