Az eseményalapú tanuláshoz elengedhetetlen a hippokampusz nevű agyi terület théta hulláma, de ez csak úgy jöhet létre, ha az idegsejtek összehangoltan működnek. Hangya Balázs, a KOKI Rendszer-neurobiológia csoportjának vezetője és kollégái kutatásukkal az idegrendszeri betegségek kialakulásának megértéséhez is hozzájárulhatnak.
Magyar kutató részvételével egereken végzett kutatás tárta fel, hogyan hat a stressz a különböző agyterületeken keresztül az immunsejtek viselkedésére és a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválasz hatásosságára.
Egy nagyszabású vizsgálat kiderítette, hogy az életük során az emberek 90 százalékát megfertőző Epstein–Barr-vírus a fertőzés után 32-szeresére növeli a sclerosis multiplex kialakulásának kockázatát. Ez felveti annak lehetőségét, hogy egy EBV elleni oltás lényegében megelőzheti az MS kialakulását.
Az Impakták legújabb adásában Jékely Gáspárral beszélgetünk arról, hogyan és miért jöhetett létre az állatokban az idegrendszer, miként lehet ezt egy tengeri gyűrűsféreg segítségével tanulmányozni, és mire számíthatunk a következő évek agykutatási trendjei között.
Áttörés lehet a dopamin és az agy kutatásában, amit amerikai kutatók egereken mutattak ki: az állatok képesek voltak jutalom fejében akarattal manipulálni a spontán dopaminlöketeiket.
A német kísérletben kinevelt agy-organoidok háromnegyedén alakultak ki szemkehelyszerű képződmények. Ehhez nagyjából annyi idő kellett, mint az emberi embrió fejlődése során.
Minden eddiginél kiterjedtebb kutatás készült a COVID-19 mentális egészségre és idegrendszerre gyakorolt hatásairól. Jó hír, hogy az agyi gyulladásos és vérrögképződéses zavarok jóval ritkább szövődmények, mint eddig gondolták. Mentális betegségek azonban minden negyedik fertőzöttnél előfordultak.
A fenekelést sokan nem tartják gyerekbántalmazásnak, az Egyesült Államokban meglepően sok szülő alkalmazza ma is. Harvardi kutatók azonban nem találtak különbséget a „csak" elfenekelt és a súlyosabban bántalmazott gyerekek agyi reakciói között.
Merész vállalkozás mesterséges tintahalembriókat létrehozni, majd a kemény burkukon keresztül hatolva génszerkeszteni őket. Egy amerikai kutatócsoportnak mégis sikerült, és ezzel ahhoz is közelebb jutottak, hogy megfejtsék a fejlábúak különös intelligenciájának titkát.
A legfrissebb kutatások tükrében a legvalószínűbb válasz az, hogy is-is. Sokat és gyakran kell marihuánát szívni ahhoz, hogy az emlékezet hosszú távon károsodjon, és vannak arra utaló jelek, hogy a folyamat visszafordítható. A tinédzserek kognitív képességeit és motivációját azonban nagy mértékben alááshatja a kannabisz fogyasztása.
A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.
A növényeknek tulajdonított érzelmek, intelligencia, tudatosság és akarat csak annak a pszichológiai hadviselésnek a vadhajtásai, amellyel az embereket ökotudatosságra akarják nevelni, írja véleménycikkében egy német-amerikai kutatócsoport.
Amerikai és francia kutyaetológusok kísérleti úton bizonyították, hogy kiegyensúlyozottabbá és egészségesebbé válnak azok a hobbikutyák, amelyek időről-időre szabadon szimatolhatnak.
Ezúttal a genetikai kutatások nagy öregjéről, az ecetmuslicáról derült ki, hogy amennyiben nem segítenek neki az emésztésben a tejsavbaktériumok, szó szerint megkergül és hiperaktívan viselkedik.
Nemrég derült ki, hogy a szinapszisok működését nemcsak a genetika, hanem a gondolatok és az emlékezet is befolyásolja. Hogy ez miként történik, azt kutathatja Nusser Zoltán, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársa.