A terápia azoknál a betegeknél működhet jobban, akiknél gyorsabb a Parkinson-kór lefolyása. Független kutatók szerint semmi sem támasztja alá, hogy a prasinezumab ténylegesen gátolja a neurodegeneratív folyamatokat.
Sikerült megfejteni az átlátszó testű kísérleti halak hangképzését: bordájukat fáradhatatlanul az úszóhólyagjukhoz csapkodják.
Mitől szerelem a szerelem? Az idegtudomány álláspontja szerint az oxitocin és a dopamin együttes felszabadulásától.
Korábban MRI-vel nem sikerült, most az egysejtes szekvenálás módszerével előállították az agytérkép adatbázisát.
Hangya Balázs és kollégái azonosították az emlékezetért felelős gyors agyhullámokat irányító agyi régiót; a felfedezés a skizofréniához hasonló betegségek jobb megértésében is segíthet.
Német és dán kutatók a tanulás biológiai evolúciójának fontos mérföldkövét fedezték fel.
Az észak-amerikai kalmár embrionális vizsgálatán alapuló felfedezésükről a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be a Harvard kutatói.
Ujfalussy Balázs és Orbán Gergő rágcsálók vizsgálatával mutatta ki a navigáció emberihez mérhető neurológiai komplexitását.
Annál, akinek gyerekkorában eltávolították az egyik agyféltekéjét, az agy újraszervezi magát, és a fontos funkciók a megmaradt féltekében alakulnak ki. Az emberi agy az egész élet során képes a változásra, de gyerekkorban a legplasztikusabb.
A tudománytörténetben elsőként az Oregoni Egyetem kutatói vették a fáradtságot, hogy egyenként megszámolják a csikló idegvégződéseit.
Az eseményalapú tanuláshoz elengedhetetlen a hippokampusz nevű agyi terület théta hulláma, de ez csak úgy jöhet létre, ha az idegsejtek összehangoltan működnek. Hangya Balázs, a KOKI Rendszer-neurobiológia csoportjának vezetője és kollégái kutatásukkal az idegrendszeri betegségek kialakulásának megértéséhez is hozzájárulhatnak.
Magyar kutató részvételével egereken végzett kutatás tárta fel, hogyan hat a stressz a különböző agyterületeken keresztül az immunsejtek viselkedésére és a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválasz hatásosságára.
Egy nagyszabású vizsgálat kiderítette, hogy az életük során az emberek 90 százalékát megfertőző Epstein–Barr-vírus a fertőzés után 32-szeresére növeli a sclerosis multiplex kialakulásának kockázatát. Ez felveti annak lehetőségét, hogy egy EBV elleni oltás lényegében megelőzheti az MS kialakulását.
Az Impakták legújabb adásában Jékely Gáspárral beszélgetünk arról, hogyan és miért jöhetett létre az állatokban az idegrendszer, miként lehet ezt egy tengeri gyűrűsféreg segítségével tanulmányozni, és mire számíthatunk a következő évek agykutatási trendjei között.
Áttörés lehet a dopamin és az agy kutatásában, amit amerikai kutatók egereken mutattak ki: az állatok képesek voltak jutalom fejében akarattal manipulálni a spontán dopaminlöketeiket.