Az egyre nagyobb mértékben melegedő éghajlat a jégtakarót pusztító algák táplálékhoz jutását is elősegíti: az algáknak tápanyagot jelentő, eddig hibernált állapotú, foszforban gazdag por és egyéb vegyületek is felszabadulnak az olvadás következtében – írja a New York Times. A kanadai Waterloo-i Egyetemen és a dániai Aarhusi Egyetem egy-egy januárban megjelent kutatása is azt mutatta, hogy a levegőből sötét foltoknak tűnő algakolóniák a sziget pereméről a földrész belseje felé terjednek. Ez azért is probléma, mert Grönland jégtakarójának teljes eltűnése akár hét méterrel is megnövelhetné a világ óceánjainak vízszintjét, ami miatt teljes városok kerülhetnének víz alá.

Jenine McCutcheon, a Waterloo-i Egyetem adjunktusa, az Environmental Science and Technology folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a leggyorsabban olvadó grönlandi területen, Délnyugat-Grönlandon az olvadékvíz-lefolyás mintegy 13 százalékáért az algák felelősek. Ráadásul az Északi-sarkvidék négyszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része, ami új gazdasági lehetőségeket is megnyit a világ vezetőinek. Donald Trump amerikai elnök Grönland megszerzéséért tett törekvéseinek egyik fő motivációja, hogy a vastag jégtakaró elolvadása nyomán könnyebben elérhetővé váló ásványkincs-, olaj- és gázkészleteket kibányásztassa. Ráadásul a jégtakaró visszahúzódása új hajózási útvonalakat is megnyitott, ami katonai stratégiai jelentőségű változást jelentett.

Ugyanakkor a grönlandi ipari kitermelés megkezdése beláthatatlan következményekkel járna, hiszen a környezeti szennyezés még inkább felgyorsítaná a jeges területek eltűnését. A két kutatás eredményei szerint azonban az algás területek terjeszkedése önmagában is aggasztó képet fest, ugyanis az eltűnő jégtakaró nem képes többé visszaverni a nap hőjét, így az öngerjesztő folyamat tovább folyatódik.