Az utóbbi hónapokban az amerikai Fehér Ház hivatalos közösségi oldalai széles körű felháborodást váltottak ki, miután sorra osztják meg azokat a videókat, amelyek bagatellizálják a folyamatban lévő katonai konfliktusokat, különösen az Irán ellen indított háborút. A Facebookon 14, az Instagramon 12, a TikTokon 6, az X-en 4 millió ember követi ezeket a profilokat, és az X számai szerint több mint 60 millióan látták már azokat a videókat, amelyek a GTA: San Andreas, a Call of Duty vagy éppen Spongyabob Kockanadrág felhasználásával ünneplik az iráni bombázást.

A mémnek szánt videók valós légicsapások és harci műveletek felvételeit keverik népszerű videójátékokból és filmekből származó jelenetekkel, valamiféle szórakoztató látványosságként tálalva a már több mint ezer civil halálát okozó támadássorozatot. A Trump-kormányzat elszabadult közösségi médiás csapata a kritikusok szerint virális online tartalommá redukálja a háborút, ami már enélkül is fokozta az amerikaiak veszélyérzetét. Sokat mond, hogy még az Elon Musk Twitter-felvásárlása után végképp radikalizálódott, Trump-rajongókkal teli X-en is olyan kommentek kapják a legtöbb lájkot, amelyek ízléstelennek tartják a már hét amerikai katona halálával járó háborún óvodás színvonalon élcelődő videókat.

Legutóbb a Nintendo Wii konzolra készült videójátékokkal mixelték a háborús felvételeket: különböző célpontok eltalálását igénylő játékokra (tenisz, golf, baseball, bowling) keverték rá a bombák robbanását, amit az ártatlan zongoraszó mellett a videójátékokból származó hangeffektek kísérnek.

A múlt héten nagyot ment a Grand Theft Auto: San Andreas kezdőjelenetét újrahasznosító videó is, ami azért is kiverte a biztosítékot, mert az ikonikus idézet („Ah shit, here we go again”) felhasználásával gyakorlatilag elviccelik azt, hogy – a békepárti Trump ígéreteivel ellentétben – újra háborút kezdeményezett az Egyesült Államok a Közel-Keleten. Itt a bombázások képeire azt a feliratot („wasted”) is ráillesztették, ami a játékban a fő karakter halálakor jelenik meg a képernyőn.

A legnagyobb nézettséggel azonban az a március 6-i videó rendelkezik, amelyik népszerű filmek és sorozatok (Top Gun, A rettenthetetlen, Superman, Star Wars, Breaking Bad, stb.) jelenetei közé keveri a robbantásos videókat. A poszt szövege: „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS AMERIKAI MÓDRA [amerikai zászló, tűz emoji]”.

Ezt többen kikérték maguknak azok közül, akiknek az alkotását felhasználták a videóban. A Trópusi vihar című filmet rendező Ben Stiller például ezt írta az X-profilján: „Hé, Fehér Ház, legyetek szívesek eltávolítani a Trópusi vihar-klipet. Nem adtunk engedélyt a felhasználására, és nem kívánunk a propagandagépezetük részévé válni. A háború nem egy film.”

A kommentelőkön túl már kutatók is felháborodtak azon, hogy hivatalos kormányzati videók szórakoztató tartalommá silányítják a valós emberi szenvedést, miközben figyelmen kívül hagyják a háború valódi következményeit. A felülnézetből, madártávlatból rögzített precíziós támadások propagandacélokra való felhasználása persze jóval megelőzi a közösségi médiát: az 1991-es öbölháború idején népszerűvé vált esztétika Susan Sontag író-kritikus 2002-es cikke szerint eltávolítja az érzelmi kötődést a konfliktus áldozataitól, és a katonai akciókat úgy mutatja be, mintha azok csupán technológiai teljesítmények lennének, nem pedig visszafordíthatatlan pusztítások – idézi fel a Conversation oldalán Daniel Baldino, aki politológiát és nemzetközi kapcsolatokat kutat és oktat az ausztráliai Notre Dame Egyetemen.

A háború mémesítése Baldino szerint normalizálja az erőszakot, és érzéketlenné teszi a közönséget a háború szörnyűségeire, miközben fiatal férfiakat céloz meg, akik a videójátékok és a sport világában érzik otthon magukat. Szakértők szerint ez fontos pszichológiai eszköz a digitális korban, amely toborzásra is alkalmas, hiszen a Pentagon már 2002 óta használ hasonló módszereket, például az America's Army játékot, de a hadügyminisztérium a hollywoodi kapcsolatait is évtizedek óta igyekszik kihasználni a hadsereg és céljainak népszerűsítésére.

Katonai és vallási szószólók is erősen bírálják ezt a gyakorlatot. Paul Rieckhoff, az amerikai hadsereg veteránja és az Independent Veterans of America alapítója a Fehér Ház Call of Duty-s videóját a „helytelen, gyerekes és elfogadhatatlan” jelzőkkel illette, és elmondta, hogy az ilyen tartalmak tiszteletlenek a szolgálatot teljesítő katonákkal és az áldozatokkal szemben. Blase J. Cupich, Chicago érseke pedig émelyítőnek nevezte, ahogy egy valódi, halált és szenvedést hozó háborút videójátékként kezelnek: „Kormányunk az iráni nép szenvedéseit saját szórakozásunk hátterének tekinti, mintha az csak egy újabb elem lenne a telefonunk tartalomfolyamában, amit végiglapozhatunk, miközben sorban állunk a boltban.”