Rejtélyes rituáléknak adhatott otthont egy Németországban feltárt középkori alagút

február 17.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Két méter hosszú, 75 centi széles rejtélyes üreget tártak fel a régészek Németországban, Szász-Anhalt tartományban. A járatot a késő középkorban vájták egy Kr. e. 4. évezredből származó kőkori temetkezési helyszín oldalába. Az elhelyezkedése miatt a szakértők úgy gondolják, hogy ez különbözhet a többi hasonló üregtől, amelyből több száz található Bajorország és Ausztria területén: az Erdstallnak nevezett lyukakról a néphit sok mindent társított az elmúlt évszázadokban, de a legtöbbjükben nem maradtak fenn régészeti leletek, hogy pontosan mire voltak valók, azt csak találgatni tudják.

A kőkorszaki temetkezési helyszínt határoló árok légifelvétele, a most feltárt középkori a kép alján jobbra látható
Fotó: Ulf Petzschmann / Szász-Anhalt Tartományi Műemlékvédelmi és Régészeti Hivatal

A most feltárt üregben viszont a régészek találtak is néhány tárgyat, ez pedig azzal együtt, hogy egy ősi temetkezési helyszínen vájták, arra utalhat, hogy rituális jelentősége lehetett. A területen a kőkorszaki baalbergi kultúra képviselői után a Kr. e. 3. évezredben, illetve a bronzkorban is voltak temetések, a középkori üregben viszont nem holttestet, hanem egy patkót, egy róka csontvázát és egy cserépedény darabjait találtak a feltáráskor.

Patkó és cserépdarabok
Fotó: Ulf Petzschmann / Szász-Anhalt Tartományi Műemlékvédelmi és Régészeti Hivatal

A járat legmélyén a régészek faszenet találtak, de az alatta lévő agyagréteg nem égett meg, ami miatt azt feltételezik, hogy csak rövid ideig égett itt tűz – lehet, hogy valamilyen szertartás miatt gyújtották. A járatot valamikor a legkeskenyebb pontján eltorlaszolták, valószínűleg szándékosan, ami megintcsak kedvezhet annak az elméletnek, hogy valamilyen titkos szertartást végezhettek itt, egy valószínűleg már a középkorban is ismert pogány temetkezési helyen – vagy annak, hogy valaki itt rejtett el valamit, kihasználva a helyszínhez köthető babonákat.

A megtisztított járat
Fotó: Ulf Petzschmann / Szász-Anhalt Tartományi Műemlékvédelmi és Régészeti Hivatal

A kutatók szerint a kőkorszaki építmény a késő középkorban jobban kiemelkedett a tájból, mint ma, ezért valószínű, hogy a helyieknek is megvolt a véleményük róla – akár szent helynek tekintették, akár valamilyen természetfeletti veszély forrásának. Egy biztos: valaki valamikor a középkorban nemcsak egy járatot ásott ide, hanem egy lépcsőt is kialakított a bejáratnál, illetve egy fülkét a falban, majd valamilyen oknál fogva tüzet gyújtott, és itt hagyott néhány tárgyat. A rituális helyszín elmélete azért nem lenne teljesen légből kapott: az eddig feltárt több száz hasonló járatról már eddig is sokan feltételezték, hogy valamilyen kultikus célt szolgáltak, de hogy pontosan milyet, arról megoszlanak a vélemények.