Több ezer évig tárolhatja az adatokat apró üveglapokon a Microsoft forradalmi technológiája
A Microsoft kutatói szerint a jövő adatközpontjai olyan üveglapokra támaszkodhatnak, amelyek akár több ezer évig képesek adatot tárolni. Miután a Southamptoni Egyetem 2014-es kutatása kimutatta, hogy lézerekkel több száz terabájtnyi adat kódolható az üveg belsejében kialakított nanostruktúrákba, a Microsoft Project Silica programja most egy gyakorlatiasabb, végponttól végpontig működő (end-to-end) rendszert mutatott be.
Az eljárás ultrarövid, femtoszekundumos (ez a másodperc egybilliárdod része) lézerimpulzusokkal marja az adatokat vékony üvegrétegekbe, így rendkívül tartós adathordozó jön létre, amely ellenáll a szélsőséges hőmérsékletnek, páratartalomnak, elektromágneses hatásoknak és fizikai igénybevételnek, miközben előállítása és újrahasznosítása is energiahatékony.
A demonstráció során a kutatók 4,8 terabájtnyi adatot tároltak egy 120 milliméter széles és 2 milliméter vastagságú, négyzet alakú üveglapon – ez nagyjából 37 darab 128 gigabájtos iPhone tárhelyének felel meg, egyetlen telefon térfogatának kb. egyharmadában. Az adatokat mikroszkóp és kamera segítségével olvassák ki, majd a rögzített képeket egy neurális hálózaton alapuló algoritmus alakítja vissza bitekké. A folyamat teljesen automatizálható, és hibajavító biteket is alkalmaz, így alkalmas lehet robotizált, üvegalapú adattárak kialakítására a jövő adatközpontjaiban.
Gyorsított öregítési tesztek – például kemencében történő hevítés – alapján az adatok 290 Celsius-fokon is több mint 10 ezer évig stabilak és olvashatók maradhatnak, szobahőmérsékleten pedig még ennél is tovább. Bár továbbra is kérdéses, hogy mennyire költséges a technológia, és hogy milyen nehézségekkel járna a létező infrastruktúrákba való beépítése, az érdeklődés nő a technológia iránt.
Kazansky társalapítója az SPhotonix nevű cégnek, amely például már elhelyezte az emberi genomot egy üveglapon, míg az osztrák Cerabyte startup hasonló, kerámia- és üvegalapú adattárolási megoldásokat fejleszt. A Microsoft szerint a technológia legkézenfekvőbb felhasználási területei a hosszú távú archívumok (például nemzeti könyvtárak, tudományos adattárak vagy kulturális gyűjtemények) lehetnek, és a vállalat már együttműködik többek között a Warner Bros. stúdióval és a Global Music Vault nevű zenei archívummal, hogy üveglapokon is elhelyezzék a jelenleg felhőben tárolt, tartós megőrzésre szánt adatokat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Évmilliárdokig eláll egy új adathordozó, de jelenleg három évbe telik megtölteni
Az 5D Memory Crystal-nak nevezett, kvarcüvegből készült adathordozó fejlesztői szerint 360 terabájt adat tárolására alkalmas. Prototípusait a következő években tervezik szolgálatba állítani adatközpontokban.
Magnókazetta alakú DNS-adattárolót hoztak létre, amire ráfér minden valaha rögzített dal
A kínai kutatók által kifejlesztett DNS-kazetta 36 000 terabájtnyi adatot tud eltárolni, de ennek kinyeréséhez kazettalejátszónál bonyolultabb eszközhöz kell nyúlni.
A lyukkártyától az SSD meghajtóig: szédítő fejlődésen mentek át az adathordozók az elmúlt évszázadban
70 éve 163 milliószor többe került 1 megabájt adat tárolása, mint ma, amikor 500 terabájtnyi adatot tudunk rámásolni egy tenyérnyi üveglapra. De hogyan zajlott lépésről lépésre a lyukkártyától az SSD meghajtóig ívelő, folyamatos műszaki paradigmaváltás?