Új mesterségesintelligencia-őrület söpör végig Kínán, ahol gyerekek, irodai dolgozók és nyugdíjasok egyaránt „homárokat nevelnek” – logója után így becézik az OpenClaw alapú AI ágenseket. A technológiát, amely a nagy hírverést kiváltó AI-közösségi platform, a Moltbook alapját is képezte, az osztrák Peter Steinberger alkotta meg, és az elmúlt hetekben a GitHub egyik leggyorsabban növekvő projektjévé vált.

Az ingyenes, nyílt forráskódú OpenClaw abban különbözik a hagyományos chatbotoktól, hogy képes több alkalmazást és eszközt összekapcsolni, miközben minimális emberi beavatkozással tanul, ami sokak szerint forradalmasíthatja a munkát és akár pénzkereseti lehetőségeket is teremthet – de legalábbis egy, a nap minden órájában rendelkezésre álló személyes asszisztensként segítheti az életüket.

Pekingben például a 60 éves Fan Hszin-csüan nyugdíjas is beszállt a trendbe, saját „AI-homárját” arra tanítva, hogy rendszerezze több évtizedes szakmai tudását – írja a Reuters. Az érdeklődés országszerte megfigyelhető: van, ahol gyerekek kérnek saját AI ágenst a szüleiktől, míg mások tőzsdei döntésekhez, webáruházak indításához vagy akár lottózáshoz próbálják használni a rendszert. „Úgy tűnik, a környezetemben mindenkinek van már, a kollégáimnak és a barátaimnak is. Nem akarok lemaradni” – mondta a CNBC-nek egy új kínai felhasználó.

A hullámot olyan kínai techcégek is erősítik, mint a Zhipu AI vagy a Baidu, miközben az Nvidia vezére, Jensen Huang „a következő ChatGPT”-nek nevezte a technológiát. A lelkesedés a tőzsdén is érezhető: a kínai techrészvények értéke 22 százalékkal emelkedett az elmúlt hetekben, miután több vállalat is előállt az OpenClaw-ra épülő eszközeivel.

De korántsem biztos, hogy ez az őrület hosszú életű lesz. Egyes felhasználók már most arra panaszkodnak, hogy az ágensek nem hozzák a várt eredményeket, miközben a hatóságok biztonsági és adatvédelmi kockázatokra figyelmeztetnek, ezért több intézmény és állami szerv már be is tiltotta a használatát Kínában.

Az állampárt napilapja, a People's Daily is óvatosságra intett, hangsúlyozva, hogy az innovációt kontroll alatt kell tartani. A szakértők szerint azonban az OpenClaw gyors terjedése jól mutatja Kína törekvését arra, hogy a mesterséges intelligenciát az egész gazdaságba beépítse, még akkor is, ha a technológia valódi haszna egyelőre kérdéses.

A Moltbookkal és az OpenClaw-val az AI Híradóban is foglalkoztunk: