A prehisztorikus kockák felfedezése arra utal, hogy az őslakosok már legalább hatezer évvel ezelőtt játszottak ezekkel a tárgyakkal, amik ekkor még nem hasonítottak a mai hatoldalú dobókockára – írja az American Antiquity folyóiratban megjelent tanulmány. A wyomingi, coloradói és új-mexikói régészeti lelőhelyeken talált fából vagy csontból készített eszközök nagyjából a pleisztocén utolsó évszázadaiból származnak, ami azt jelenti, hogy az emberek már több mint 12 ezer évvel ezelőtt is játszottak az úgynevezett bináris (kétoldalú) sorshúzó eszközökkel.

A felfedezés azért lényeges, mert az eddigi tudományos álláspont szerint a legkorábbi játékok darabjai i. e. körülbelül 3000-ből, Mezopotámiából és az Indus-völgyből származtak. Robert J. Madden, a Coloradói Állami Egyetem régészeti doktori hallgatója és a tanulmány vezető szerzője egy olyan 1907-es elemzést használt a kutatáshoz, amellyel Stewart Culin etnográfus 293 történelmi, amerikai őslakos kockakészletet azonosított. Ez alapján a kutató egy olyan négyrészes tesztet állított össze, amellyel a tárgy alakja és az egyes oldalakon található jelölések alapján kideríthető volt, hogy bináris tárgyakról van-e szó.

Bár Madden szerint a kockákat az amerikai őslakosok kizárólag szerencsejáték jellegű tevékenységekre használták, ezek a tárgyak a történelem során különböző célokat szolgáltak: például a római hit szerint a dobások kimenetelét az istenek irányították, és a kockák segítségével hoztak meg fontos döntéseket is. Római korból származó játékok már Hollandiából is előkerültek, amelyeket a kutatók AI segítségével vizsgáltak meg: a sima felszínű, fehér mészkőkorongok egy közel kétezer éves társasjáték kellékei lehettek. Ez azért volt fontos áttörés, mert a kutatók az AI segítségével a játékszabályokat is képesek voltak rekonstruálni.