Hogy néz ki az ember 10 ezer év múlva? Mire jó a férfi mellbimbó?
Az, hogy bizonyos kor fölött sokaknak fáj a dereka, arra utal, hogy „ezt a két lábon járást még kicsit csiszolni kéne, még ha egy pár millió éve már csiszoljuk is” – mondta Kun Ádám evolúcióbiológus, amikor arra az olvasói kérdésre válaszolt a Qubit AMA új részében, hogy van-e olyan emberi testrész vagy szerv, aminek jót tenne még egy kis evolúció. A titok szerinte az, hogy a technikai kultúra megjelenése óta inkább eszközöket fejlesztünk olyan feladatokra, amiket a testünkkel nem tudunk elég hatékonyan elvégezni.
Az ELTE TTK Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense a szőrös delfinekről és a férfi mellbimbókról szóló kérdéseket is ugyanolyan profin válaszolta meg, mint az evolúció matematikai modellezésére vagy a szénalapú élet alternatíváira vonatkozókat.
Kun Ádám az adásban többek között olyan kérdésekre adott választ, hogy
- zajlik-e még az emberi evolúció;
- evolúciós ugrásnak számít-e, ha valakinek nincs bölcsességfoga;
- mindenképpen kell-e víz az élet kialakulásához;
- evolúciós szempontból az ember vagy esetleg más faj a sikeresebb;
- vagy hogy milyen irányba fejlődhet az ember a következő 10-50 ezer évben.
Hamarosan érkezik a Qubit AMA új része, és rövidesen az is kiderül, hogy ki lesz a következő vendégünk, akinek kérdéseket küldhetnek az olvasók. Addig is ajánljuk a korábbi epizódokat Keszthelyi Gabriella matematikussal, Oross Krisztián régésszel, illetve Szabó Norton csillagásszal.