Cikkünk folyamatosan frissül

„Tanács Zoltánt, a Működő és Emberséges Magyarország program összeállításáért felelős vezetőnket kértem fel a Tudományos és Technológiai Minisztérium irányítására” – jelentette be saját Facebook-oldalán kedden, február 28-án Magyar Péter.

A megválasztott miniszterelnök szerint „Tanács Zoltán miniszterként azért felel, hogy hazánk egy modern, digitális, innovatív és sikeres ország legyen, amely képes hosszú távon, stratégiai szemléletben is gondolkodni, és a kihívásokra tudományosan megalapozott, jövőálló megoldásokat kínálni. (…) feladata továbbá, hogy minden állampolgár és vállalkozás korszerű, kényelmes, mobilbarát és biztonságos digitális szolgáltatásokat tudjon használni, hogy az állami adatvagyon értéket teremtsen és az ügyintézés kényelmes legyen. A Tudományos és Technológiai Minisztérium feladatai közé tartozik továbbá a tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés és az innováció szabályozása, irányítása és egy élő, sikeres startup ökoszisztéma kialakítása, amely a tudásalapú magyar gazdaság egyik hajtómotorjává válik”.

A Telex tavalyi portréja szerint Tanács 1992-ben érettségizett az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban, majd 1999-ben szerzett mesterdiplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) vezetés és szervezés szakán; dolgozott Németországban, a Balkánon és Afrikában is, ügyfelei között voltak minisztériumok és egyetemek; foglalkozott informatikával, kibervédelemmel, dolgozott energetikai, közigazgatási, egészségügyi, oktatási, járműipari, távközlési, banki projekteken.

A cikk szerint Tanácsot mindig is nagyon érdekelte az innováció, ezért 1999-es szakdolgozatát is az okos városokról és az önkormányzatokról írta. Bár ekkoriban még gyerekcipőben járt ez a koncepció, a leendő tud-tech miniszter azt vizsgálta, hogy miként segíthetik a digitális megoldások a városok jobb működését.

A Tisza programfelelőse elmondása szerint már a kampány és a pártépítés időszakában is szoros kapcsolatban volt a tudományos élet szereplőivel. Egy 2025. október interjúban azt mondta az RTL-nek, hogy bár a nyilvánosság elé még csak 10-12 szakértő lépett ki a Tisza színeiben, ő napi szinten 100-150 szakértővel tartja a kapcsolatot, és „a munkájukat legalább ezer szakértő segíti, köztük akadémikusok, komoly tudósok, gazdasági szakemberek”. Akkor még képlékeny volt a leendő kormányzat struktúrája, de azt mondta, önálló tárcát szeretne a kiberbiztonságnak, a digitalizációnak, illetve a tudománynak és a jövőügynek is – valószínűleg ezek lettek egyesítve a Tudományos és Technológiai Minisztérium alá.

Amikor tavaly novemberben közzétették az MTA és a Fiatal Kutatók Akadémiája közös felmérésének eredményeit a magyar kutatók helyzetéről, Tanács a Facebookon reagált: „A magyar tudomány most veszít el egy teljes generációt. A jelenlegi helyzet fenntarthatatlan. A kutatók fizetése nem méltó a képzettségükhöz, a pályaelhagyási arány riasztóan magas, a fiatalok mentális állapota romlik, a külföldi elszívó hatás pedig soha nem volt ilyen erős. Ha nem kezeljük sürgősen, a magyar kutatói utánpótlás összeomlik, a tudományos teljesítményünk gyengül, és az ország egyszerűen elveszíti a jövőjét meghatározó szellemi erőt.” Mint írta, a Tisza álláspontja egyértelmű: „Tudósok nélkül nincs jövő. Minőségi felsőoktatás nélkül nincs fejlődés. Nemzetközi integráció nélkül nincs modern ország. Modern országot pedig csak gondolkodni képes, kritikus, tájékozott emberekkel együtt, közösen lehet építeni.”

Korábban, a november 3-ra eső magyar tudomány ünnepén azt írta, hogy a magyar tudomány szabadsága mára meggyengült, intézményi önállósága korlátozott, amiért elsősorban a kutatóhálózat kiszervezése, a folytonos átszervezések és a politikai központosítási kísérletek felelnek. Éppen ezért a Tisza-kormány „a tudományos közösségért is dolgozni fog”, amire a következőket hozta fel példaként: visszaadják a tudomány autonómiáját, az uniós átlaghoz közelítik a tudományos és kutatás-fejlesztési költéseket, vonzó kutatói életpályát kínálnak, illetve visszakapcsolják az országot a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. „Tudomány nélkül nincs jövő. Szabad tudomány nélkül nincs szabadság” – írta.

Tanács Zoltán 1999 és 2025 között a Horváth AG nevű német központú tanácsadó cégnél dolgozott, ahol a technológiával is kapcsolatba került. Az itt töltött ideje alatt aktívan írt cikkeket a Linkedinen és The Augmented Manager nevű Substack-oldalára is, elsősorban a mesterséges intelligencia témakörében.