Pósfai Mihály: „Pusztán az MTA léte, hogy átvészelte ezt a hat évet, óriási eredmény"
Május 4-én és 5-én tartja közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia. Ezen tisztújításra is sor kerül, elnököt is választ a testület. Az új elnök, főtitkár és főtitkárhelyettes, az alelnökök és az elnökségi tagok személye minden bizonnyal már május 5-én eldől. A jelenlegi elnök, Freund Tamás neurobiológus 2020-ban váltotta Lovász László matematikust, és két elnöki perióduson keresztül töltötte be ezt a tisztséget. A tavaly év végén kezdődött jelölési folyamat márciusban zárult, a hónap közepén napvilágot látott, kik a jelöltek, valamint nyilvánossá váltak a programok is.
Az elnöki pozíció négy jelöltje Borhy László régész, Miklósi Ádám etológus, Perczel András kémikus és Pósfai Mihály geológus. Körkérdést intéztünk a négy elnökjelölthöz.
1. Mi az első három legfontosabb intézkedés, amellyel kezdené az elnökségét?
2. Miként látja esélyeit az elnökválasztáson?
3. Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból, pozitív, illetve negatív szempontból?
Pósfai Mihály válaszai következnek.
Széchenyi-díjas magyar geológus, mineralógus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. 1996 és -98 között az Arizonai Állami Egyetem geológia tanszékének kutatója volt. 1994-ben lett a veszprémi Pannon Egyetem docense, 2004-ben az MTA doktora. 2004 és 2005 között négy hónapig a Cambridge-i Egyetemen kutatott. 2006 óta a Pannon Egyetem egyetemi tanára, 2010-ben lett az MTA levelező tagja, 2016-ban a rendes tagja. Ásványtannal foglalkozik, kutatási területe a környezeti ásványtan, a tavi karbonátképződés, a biogén eredetű mágneses nanokristályok tulajdonságai és képződésük folyamata, az egyedi légköri aeroszol részecskék fizikai és kémiai tulajdonságai és éghajlati hatásai, valamint a szulfidásványok kristálykémiája.
Az MTA és a HUN-REN viszonyában először egy optimális célállápotot vázolna fel, minden érintett, lényegében a teljes kutatói közösség bevonásával, és ehhez képest határoznák meg az odáig vezető folyamat részleteit. Javítana a transzparencián, megváltoztatná az MTA teljes belső kommunikációját, nemcsak az akadémikusokat, hanem az egész köztestületet érintő módon. Az összes pályázati lehetőséget egységes rendszerben jelenítené meg, a jobb hozzáférés érdekében.
Mi az első három legfontosabb intézkedés, amellyel kezdené az elnökségét?
1. Felgyorsultak az események, és most a kutatóintézetek helyzetének rendezése tűnik a legsürgősebb feladatnak. Ebben a pillanatban még nem ismerjük, milyen kormányzati elképzelések vannak, ki és milyen szinten fog felelni a tudományos kutatásért, mely törvényekhez fognak hozzányúlni. Azt tartanám ideálisnak, ha minden érintett bevonásával – ebbe beleértem a kormány képviselőit, az intézetek dolgozóit, az igazgatókat, az MTA-t, a humán és társadalomtudományi kutatóközpontok esetében az ELTE-t – meg tudnánk állapodni egy optimális célállapotban, és annak megfelelően kidolgoznánk a részleteket. Van személyes véleményem arról, hogy mi lenne ez az optimális cél, de ennél fontosabb, hogy mit szeretne az egész kutatói közösség, azok a kollégáink, akik eddig is minden átszervezés, átgondolatlan ötletelés nyűgét viselték.
2. A köztestületi tagokkal való hatékony kommunikáció csatornáinak kiépítése, a köztestületi adatbázis tisztítása. Lehet, hogy a Qubit olvasói mind tudják, de azért megemlítem, hogy az MTA nemcsak a 365 akadémikusból áll, hanem tartozik hozzá egy 19 ezres tagságot számláló köztestület. Programom lényegéhez tartozik, hogy ők magukénak érezzék az Akadémiát. Ehhez az első lépés a kétirányú és rendszeres kommunikáció megteremtése a köztestületi tagok és az MTA vezetői között.
3. „Pályázati mátrix” elkészítése és közzététele. Az MTA sokféle pályázatot ír ki, kutatást és kutatókat támogat. Az összes pályázati lehetőséget egy egységes rendszerben, a pályázásra jogosultak és a beadás, értékelés, döntés idejének feltüntetésével, áttekinthető formában szeretném megjeleníteni. A cél, hogy az egyes pályázatok célközönsége könnyen rátaláljon az adott lehetőségre, belülről pedig a bírálati folyamatok és a bírálatokban résztvevő kutatók időbeosztása racionalizálható legyen. További, ehhez kapcsolódó cél, hogy az MTA honlap „Pályázatok” menüpontja alatt minden MTA támogatott kutatás elérhető legyen. Mindez az információ most is megtalálható a honlapon, de keresgélni kell.
Miként látja esélyeit az elnökválasztáson?
Őszintén: fogalmam sincs. De még a ChatGPT sem tudja, ki az esélyes. Ez nem egy politikai választás, itt nincs közvélemény-kutatás, a kampány is visszafogott és többnyire nem a nyilvánosság előtt zajlik – ezért nem is jósolok. A HVG „forrásai” szerint a Közgyűlés előtti programbemutatón jól szerepeltem, de azon csak kb. 150-en vettek részt az 550 körüli szavazóból. Mindenesetre a jelöltté minősítés óta nőttek az esélyeim.
Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból, pozitív, illetve negatív szempontból?
A pozitívumok:
- Talán elsőre nem tűnik nagy eredménynek, de pusztán az MTA léte, hogy átvészelte ezt a hat évet, óriási eredmény.
- Nagy lépéseket tett az Akadémia a társadalom irányába: ennek látványos eredménye a Magyar Tudomány Ünnepe és az MTA200 programsorozat sikere, az MTA Alumni és a Tudománybarát Település program elindítása.
- A 2025-ös kutatói felmérés, amelyet a Fiatal Kutatók Akadémiája és az MTA közösen tervezett és végzett el, és amely eddig soha nem ismert részletességgel tárta fel a magyarországi kutatók helyzetét.
- A székház felújítása nagyon szépen sikerült, az MTA Művészeti Gyűjteményének kiállítása minden látogató számára maradandó élményt jelentett.
- Az MTA 200 éves évfordulója kapcsán több fontos tanulmány készült el, melyek az Akadémia és általában a magyar tudomány jövőjével foglalkoztak. Hálás vagyok a jelenlegi vezetőknek, mivel az elnökjelölti koncepcióm megírásához ezek a tanulmányok és a 2025-ös felmérés eredményei adták a legfontosabb muníciót.
Negatívumok:
- Az Akadémia működése, elsősorban az Akadémia és a kormányzat közötti kommunikáció, a tanácsadói szerepben végzett munka nem volt eléggé transzparens.
- Időnként akadozott az akadémiai testületek közötti kommunikáció, főleg a köztestületi tagok felé nem volt kielégítő az információáramlás.
Programomban ezért kiemelten szerepel az átlátható működés és a testületek közötti hatékony kommunikáció feltételeinek megteremtése.
Kapcsolódó cikkek
