Csúcson az európai kokainpiac. A tagállamok mindegyikében egyöntetűen gyarapodik azoknak a településeknek a száma, amelyek szennyvízéből a fogyasztás mértékét és elterjedtségét megbízhatóan jelző rutineljárással kimutatott szermaradványok mennyiségi növekedése „azt sugallja, hogy a kokain hozzáférhetőbbé válásával párhuzamosan földrajzi és társadalmi eloszlása is szélesedett” – állapítja meg az Európai Unió (EU) Kábítószer-ügynökségének (EUDA) június 9-én kiadott jelentése.

Minőségi mennyiség

A 2014-től 2024-ig tartó időszak teljes statisztikai éveit feldolgozó, de frissebb adatsorokkal is szolgáló dokumentum szerkesztői szerint az európai kiskereskedelemben elérhető kokain átlagos tisztasága (hatóanyagtartalma) 48 -92 százalék között mozog, ám az országok felében ennél magasabb minőségű, átlagosan 64-75 százalékos tisztaságú anyagról számoltak be az adatszolgáltatók. „Míg a kokain ára kiskereskedelmi szinten az elmúlt évtizedben csökkent, a kokain tisztasága emelkedő tendenciát mutatott, és 2024-ben 44 százalékkal magasabb szintet ért el, mint a 2014-es indexévben” – olvasható a jelentésben, amely szerint a tagországok kiskereskedelmi átlagára jelenleg sem haladja meg az egy grammért elkért 15-25 ezer forintnak megfelelő összeget.

A tagországok hatóságai a 2023-as 419 tonna után ugyan 2024-ben csupán 330 tonna kokainlefoglalásról számoltak be, de a látszólagos csökkenés a jelentés szerint sem jelenti azt, hogy a piacra került összemennyiség is ekkora mértékben zsugorodott volna. A valóságban terített és a lefoglalt mennyiségek aránya a legderűlátóbb becslések szerint a lefoglalt mennyiség legfeljebb 5-10 százaléka valóságban terítettnek, de a kriminológiai szakirodalom a 15-20-szoros különbséget is életszerűnek tartja. Vagyis, túlzás nélkül állítható, hogy az európai piac évente több ezer tonnát szippant fel a globális a Dél-Amerikában egyre nagyobb volumenben előállított kokain-produktumból.

Agilis ellátási láncok

Európában, ahogy a világ máshol is, a kokain kétféle formában kerül a piacra: „leggyakoribb a kokainpor (a só forma), a kevésbé elterjedt pedig a crack kokain (füstöléssel elszívható szabad bázisú forma)” – olvasható a jelentésben, amely szerint a Dél-Amerika magaslati régióiban termesztett kokacserjéből előállított stimuláns „az intermodális kereskedelmi szállításhoz használt konténerekben, az európai tengeri kikötőkön keresztüli tömeges” csempészete „azokban az országokban, ahol a nagybani bűnszervezetek kihasználják a nagy konténerkikötőket, a kábítószerrel összefüggő bűnözés magas szintjét dokumentálják, beleértve az ellátási láncok mentén dolgozó személyzet korrupcióját, a megfélemlítést és az erőszakot. A kokainpiacon belüli verseny – mind a nagy-, mind a kiskereskedelem szintjén – a kábítószerekkel összefüggő bűnözés egyik fontos mozgatórugója lett, bizonyos országokban a bandák körében előforduló erőszakot és az emberölést is ideértve”.

Az uniós kábítószer-ügynökség szerint a legnagyobb lefoglalt mennyiségekről a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is Belgium, Spanyolország és Hollandia számolt be, „ami az Európába csempészett kokain belépési pontjaiként betöltött jelentő szerepüket tükrözi. A lefoglalt kisebb rakományok számának növekedése figyelhető meg, ami valószínűleg a csempészési taktikák változását tükrözi”. 2024-ben az egyszeri szállítmányként valaha lefoglalt legnagyobb mennyiségű (13 tonna) kokaint Spanyolországban kapcsolták le, az árut az ecuadori Guayaquil kikötőjéből származó banánszállítmányban rejtettek el.

A jelentés azonban felhívja figyelmet arra, hogy az elmúlt években néhány más ország is fontos európai belépési ponttá vált. „Ezek közé tartozik Portugália, amely 2021 óta egyre nagyobb mennyiséget foglal le, 2023-ban pedig közel 22 tonna kokain lefoglalásáról számolt be. Németország 2023-ban 43 tonna kokaint foglalt le, ebből összesen 25 tonna mennyiség – a 2022-ben bejelentett mennyiség kétszerese – érkezett nagy szállítmányokban a hamburgi kikötőbe”.

Az EUDA-jelentés szerint az európai kábítószerpiacot uraló „agilis globális ellátási láncok” a kereskedelmi konténerek használata mellett számos más módszert is alkalmaznak, gyakran kombináltan, hogy elkerüljék a felderítést, mint például az Írországban 2023 szeptemberében lefoglalt 2,25 tonnás szállítmány esetében, amely az ország déli partjai mentén közlekedő kisebb teherhajó rakteréből került elő.

Mivel a kokain legjelentősebb, ismert belépési pontjain fokozottabban alkalmaznak tilalmi intézkedéseket, a kokaincsempészek más uniós tagállamok és a szomszédos országok kisebb kikötőit is megcélozzák, amelyek a kábítószer-csempészési tevékenységekkel szemben sebezhetőbbek lehetnek. Svédország egyik eddigi legnagyobb kábítószer-lefoglalásában például 2024 áprilisában mintegy 1,4 tonna kokaint koboztak el a Stockholmtól délre fekvő Nynäshamn kis kikötőjében.

A jelentés szerint új fejlemény, hogy „a kokaintermékek tiltott feldolgozása több uniós tagállamban is folyik, és beszámolók szerint minden évben több kokainlaboratóriumot felszámolnak. Az európai kokainfeldolgozás gyakran magában foglalja a más anyagokba kevert kokain másodlagos kinyerését, ami megnehezíti a kereskedelmi szállítmányokban való felderítést. A kokainbázist és -pasztát nagy mennyiségben csempészik Európába kokain-hidrokloriddá történő feldolgozás céljából. Minden évben sor kerül néhány viszonylag nagy méretű kokainfeldolgozó létesítmény felderítésére. Portugáliában például 2023 és 2024 között 6 kokainfeldolgozó laboratóriumot számoltak fel, ami kokainpaszta és kokain-hidroklorid lefoglalásához vezetett”.

Közegészségügyi kockázatok

A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a kokain a második leggyakrabban bejelentett tiltott kábítószer a speciális drogterápiát először kezdők körében, és jelenleg ez a leggyakrabban bejelentett anyag kórházak sürgősségi osztályain akut kábítószer-toxicitás miatti betegmegjelenések alkalmával. „Az európai drogbevizsgáló szolgálatok – bár országos szinten nem reprezentatívak – arról számoltak be, hogy 2024 első felében a kokain volt az általuk leggyakrabban vizsgált anyag. A rendelkezésre álló 2023-as adatok arra utalnak, hogy a kokainnak a kábítószer-túladagolás miatti halálesetek mintegy negyedéhez volt köze. Mivel a kokainhasználat súlyosbíthatja a meglévő szív- és érrendszeri problémákat, a halálozáshoz való hozzájárulását Európában valószínűleg alábecsülik”.

A jelentés szerkesztői úgy vélik, hogy a kokainhasználattal „összefüggő problémákkal küzdő személyek kezelése kihívást jelent, akár társadalmilag integráltabb, a kokainport alkalomszerűen vagy epizodikusan használó kliensekről, akár marginalizáltabb, a kábítószert injektálva használó vagy crack kokaint szívó csoportokról van szó”. Kétségtelen, hogy az olyan stimulánsok esetében mint amilyen a kokain, a szerhasználati problémák kezelése „kihívást jelent, akár társadalmilag integráltabb, a kokainport alkalomszerűen vagy epizodikusan használó kliensekről, akár marginalizáltabb, a kábítószert injektálva használó vagy crack kokaint szívó csoportokról van szó”.

Az uniós kábítószer-ügynökség szerint „a kokainhasználattal összefüggő krónikus ártalmak többsége intenzív, magas dózisú vagy hosszú távú fogyasztáshoz kapcsolódik, amely a függőség mellett növelheti a koszorúér-betegség, a szívizombántalom és a stroke kockázatát is. A kokain és a szintetikus stimulánsok olyan pszichotikus állapotokat is előidézhetnek vagy felgyorsíthatnak, mint például a stimuláns okozta pszichózis. A pszichiátriai komorbiditás kezelése a kábítószerproblémákkal küzdők körében továbbra is kihívást jelent, mivel gyakran hiányoznak az integrált kezelési és mentális egészségügyi szolgáltatások. A rendszeres és problémás kokainhasználat az öngyilkosság, a baleseti sérülések, az emberölés és az AIDS okozta halálozás fokozott kockázatával is társul. Gyakori a kokain és az alkohol együttes használata, és a két anyag jelenléte fokozottabb egészségügyi kockázatokkal jár”.