Az AfD új kulturális és felsőoktatási politikát ígér, és nekimegy a Bauhaus-iskolának is
Egy évszázaddal azután, hogy a modern formatervezés, építészet és tárgykultúra központjaként megszületett, a németországi Bauhaus-iskola a kibontakozó kultúrharc szimbolikus terévé vált. Ráadásul egy olyan tartományi választás előtt, amelyet szeptemberben rendeznek, és ahol a szélsőjobboldali AfD először kerülhet hatalomra – írja a Reuters.
„Új, hazafias kulturális politikát” és a német önbizalom helyreállítását ígéri AfD (Alternative für Deutschland), amely a közvélemény-kutatások szerint esélyes a szeptemberi választások megnyerésére a keletnémet Szász-Anhalt tartományban. A szélsőjobboldali AfD egyik célpontja pedig a Bauhaus, amely a tartományban található Dessauban működött. Jelenleg itt működik a Bauhaus történetét feldolgozó intézmény, az iskolának helyet adó eredeti és gondosan helyreállított épületben, valamint emblematikus Bauhaus házak és lakónegyedek is találhatók a városban.
A 20. század első felének legizgalmasabb, és máig meghatározó tervező- és alkotóműhelyét, forradalmian új szemléletű iskoláját Walter Gropius alapította. Weimarban indult, majd – tagjai között magyar alkotókkal, tervezőkkel is, mint például Moholy-Nagy László vagy Breuer Marcell –, Dessauban élte legtermékenyebb időszakát. Amikor a nácik végleg kiszorították Németországból, az iskola számos meghatározó figurája áttelepült Chicagóba, ahol újrakezdték működésüket.
„A Bauhaus a gyökértelenséget jelképezi. Az építészet elszakadását jelenti a helyi hagyományoktól” – mondta a Reutersnek Hans-Thomas Tillschneider, az AfD kulturális szóvivője. „Ez a globalizáció építészete, az úgynevezett anywhere-k, vagyis a bárhol otthon lévők építészete.”
A Bauhaus-iskola egyfajta társadalmi utópisztikus projektként jött létre azzal a céllal, hogy egyesítse a formát és a funkciót a tervezésben. A tértervezés, a térhasználat megújítása mellett hozzájárult ahhoz is, hogy a beton, az üveg és az acél az egyszerű, funkcionalista épületek alapvető anyagaivá váljanak, máig meghatározva a világ építészetét. A Bauhaus alkotóinak a lakberendezésre gyakorolt hatása legalább ilyen jelentős, csővázas acélszékeik, lámpáik és kávéfőzőik ma is megtalálhatók a világ számos otthonában. Bár a nácik betiltották az iskolát, weimari, dessaui és bernaui helyszínei 1996-ban felkerültek az UNESCO világörökségi listájára.
Az AfD nem csupán a Bauhaus intézményét támadja, „hanem a sokszínű kulturális életet is” – kommentál Barbara Steiner, a dessaui Bauhaus igazgatója. „A Bauhaus és mindaz, amit képvisel, nem illeszkedik az AfD német történelemről alkotott elképzeléseibe” – nyilatkozta a Reutersnek.
Az AfD támadja a szerintük „lélektelen” modern építészetet, azoknak a színházakat, amelyek állításuk szerint nem német darabokat játszanak, valamint az általuk „németellenes művészetnek és kultúrának” bélyegzett projektet dotációját. A Bauhaust azzal vádolják, hogy „kerüli a nemzeti gyökerek bármilyen fajta megjelenítését”.
Az AfD Donald Trump amerikai elnök 2020-as rendeletét tekintené követendő példának, amely a klasszikus és hagyományos építészeti stílust részesítette előnyben az állami épületeknél.
Tillschneider ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Bauhaus Intézet egy AfD-vezette tartományi kormány alatt is biztonságban lenne. „Nagyon világos elképzeléseink vannak arról, hogy mit akarunk támogatni és mit nem, de semmit sem akarunk betiltani” – mondja.
Az AfD jelenleg mintegy 40 százalékon áll a szász-anhalti közvélemény-kutatásokban, messze megelőzve minden más pártot, bár ez valószínűleg még nem elegendő az önálló tartományi kormányzáshoz. A párt támogatottsága országosan mintegy 28 százalék, míg Friedrich Merz kancellár konzervatívjai 22 százalékon állnak.
A német szövetségi rendszerben a tartományi kormányok jelentős hatásköreik vannak a kultúra és az oktatás területén. Az AfD meg kívánja szüntetni a gender studies és a posztkolonializmus témájú képzéseket, valamint visszaszorítaná mindazt, amit a 60-as évek baloldali radikális oktatási szemléletének hatásaként értelmez. Az AfD Szász-Anhaltot egyfajta gyakorlóterepnek tekinti, ahol olyan intézkedéseket próbálhatna ki, amelyeket később aztán más német tartományokban is alkalmazna.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Az AfD kijelentette, hogy a Bauhaus a modernizmus „rossz útját” képviseli
A Bauhaus iskola alapításának közelgő 100. évfordulója előtt a szélsőjobbos AfD elérkezettnek látta az időt az „aberrált modernitás" emlegetésére.
A megalkuvás foka: náci kollaboránsok a Bauhaus-iskola növendékei között
Építészetet tanult a Bauhaus-ban, de náci párttag lett és Auschwitz számára tervezett épületeket. Megtervezte az iskola híres betűtípusát, majd náci propaganda plakátokat tervezett. Kollaboránsok, együttműködők és kompromisszumkeresők életéről is szól három új, weimari kiállítás.
75 éve halt meg Moholy-Nagy László, a zseni, aki épületek nélküli építészetről álmodott
Ha közénk pottyanna a múltból, biztosan lenne néhány nagy ötlete, az viszont nem biztos, hogy értenénk, miről beszél. Hogyan viszonyult az építészethez az elsősorban fotóiról, festményeiről ismert Moholy-Nagy László, a nemzetközi avantgárd legjelentősebb magyar művésze?