Történelmi égboltfelmérésbe kezdett a 3200 megapixeles kamerával felszerelt távcső

„Ma kezdetét veszi minden idők legnagyobb kozmikus filmjének forgatása” – mondta Brian Stone, az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány igazgatói feladatait ellátó vezetője, miután a chilei Vera Rubin obszervatórium megkezdte 10 évig tartó égboltfelmérő programját.

A Vera Rubin Obszervatórium a Tejútrendszerrel a háttérben
Fotó:  Rubin Observatory/NSF/AURA/B.

A 3200 megapixeles, személyautó méretű kamerával felszerelt teleszkóp néhány naponta fotózza majd körbe a Föld déli féltekéről látható égboltot, és eközben hihetetlen mennyiségű adatot gyűjt majd össze, aminek elemzéséhez a csillagászok a mesterséges intelligenciát is bevetik majd.

A Vera Rubin amerikai csillagászról elnevezett obszervatórium egyik legfontosabb feladata, hogy figyelmeztesse a kutatókat, ha valami változik az égen: legyen szó akár egy két felvétel között elmozduló, addig ismeretlen földközeli kisbolygóról, vagy egy távoli galaxisban bekövetkező szupernóva robbanásról.

„Hitünk szerint ez az égboltfelmérő program megváltoztathatja az univerzumról alkotott képünket, és azt is, ahogyan a 21. században asztrofizikai kutatásokat végzünk” – írta a hírre reagálva Szabó Róbert, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója a Facebookon. Ahogy a csillagásszal készült tavalyi interjúkban írtuk, a Vera Rubin obszervatórium adatain 25 magyar kutató dolgozik, akik naprendszerbeli égitesteket, változócsillagokat, szupernóvákat vizsgálnak majd, valamint kozmológiai kutatásokat folytatnak.

A Vera Rubin obszervatórium felvétele a Virgo klaszterről, amin két látványos spirálgalaxis, valamint három, összeolvadó galaxis látható
Fotó: NSF–DOE Vera C. Rubin Observatory

Az obszervatórium már az elmúlt hónapokban is több millió riasztást adott ki, mondta a New Scientist-nek Phil Marshall, a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója, ami azt mutatja, hogy a tesztidőszak után a Vera Rubin obszervatórium már valódi felfedezőgépként működik. Az egy évvel ezelőtt beüzemelt távcsővel a kutatók már több mint 11 ezer kisbolygót fedeztek fel, és a várakozások szerint a segítségével elkészül majd a naprendszerbeli égitestek eddigi legátfogóbb adatbázisa.

Azáltal, hogy az obszervatórium a 10 éves LSST (Legacy Survey of Space and Time) felmérés alatt közel 800-szor visszatér az égbolt minden egyes pontjára, a távcső adatai a CSFK sajtóközleménye szerint mélyreható, időben gazdag képet nyújtanak a tudományos közösségnek. Ezáltal halvány égitesteket térképezhetnek fel, mozgó objektumokat rögzíthetnek és tanulmányozhatják a világegyetem gyorsuló tágulásának folyamatát, amiért a sötét energia felelős.