Hova tágul a világegyetem? Élhetünk-e a Marson? A Qubit olvasói kérdeztek, a csillagász válaszol
Szabó Norton űrutazásról, napkitörésről, Holdra szállásról és arról, hogy mikor alszik egy csillagász.
Szabó Norton űrutazásról, napkitörésről, Holdra szállásról és arról, hogy mikor alszik egy csillagász.
Szeptembertől indul a Qubit AMA: új videósorozatunkban ti kérdeztek, a tudósok válaszolnak. Az első részben Szabó Norton csillagász felel olvasóink legizgalmasabb kérdéseire, amiket e-mailben várunk.
Az Orion csillagkép vörös szuperóriása körül egy napszerű csillagot észlelt a Hawaiin található Gemini North távcső. Pont ott, ahol annak Molnár László és kollégái szerint lennie kell.
A tőlünk 140 fényévre található égitest 30 óránként egy Mount Everest-nyi tömeget veszít el. A bolygónak egymillió éve lehet hátra.
Kétmilliárd csillag megfigyelésével elkészítette galaxisunk legpontosabb 3D-térképét, és bár csak tíz éven át működött, még évtizedekig ellátja munkával a csillagászokat. Magyar kutatók meséltek az európai távcső elképesztő eredményeiről.
Az új megfigyelések alapján a galaxisunk nem lóg ki a tömegből, és a hozzá hasonló tömegű spirálgalaxisokra emlékeztet. Emiatt viszont sok mindent felül kell vizsgálni, amit a Tejútrendszerről idáig feltételeztünk.
Az esetről Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont igazgatója számolt be – jobb híján szintén a közösségi oldalon.
Az Ariel 2029-ben indulhat útnak, és küldetése során legalább ezer bolygó légkörét tanulmányozza majd. A misszió tudományos vezetője, Giovanna Tinetti szerint ezáltal saját Naprendszerünket is jobban megérthetjük.
A Magyar Csillagászati Egyesület nyári táborának különlegessége, hogy az amatőrök együtt dolgozhatnak a profikkal: idén a környező falvakból is érkeztek látogatók Tarjánba, de ott volt Detre Örs is, aki részt vett a James Webb űrteleszkóp fejlesztésében.
Isaac Asimovot elsősorban tudományos-fantasztikus szerzőként ismeri a világ, de több ismeretterjesztő kötetet is írt. Az először 1981-ben, majd magyarul idén ismét megjelent A robbanó Napok a szupernóvák titkaival foglalkozik, de belefértek az ókori görögök, a hagyománytisztelő csillagászok tévedései és a földi élet kialakulása is.