Kipukkadt az AI-buborék Kínában, de nem a mesterséges intelligencia, hanem a kínai gazdaság gyengélkedése miatt
Kipukkadt a tőzsdei AI-buborék Kínában – írta még hétfőn a Reuters, miután az elmúlt kevesebb mint négy hónapban 40 százalékkal zuhant a Kína vezető AI- és chipgyártóit tömörítő STAR50 index, 480 milliárd dollárnyi piaci értéket tüntetve el. Ez a CNN friss elemzése szerint világszerte intő példaként szolgálhat, miközben elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a hitelből finanszírozott AI-boom hirtelen összeomlása az idén szárnyaló techrészvények zuhanásához vezethet.
Peking a Bloomberg adatai szerint múlt héten 19 milliárd dollárt pumpált tőzsdén kereskedett alapokba (exchange-traded funds, ETF), ami a legnagyobb állami beavatkozás volt 2025 eleje óta, amikor Donald Trump amerikai elnök vámoffenzívája megrázta a globális piacokat. De elemzők szerint ez kevés lesz a tartós esés megállítására, a gyenge fogyasztói költések és az AI-buborék kipukkanásától való félelem közepette.
A Unitree kínai robotgyártó részvényeinek árfolyama, amiket a tőzsdei bevezetéskor a kisbefektetők 8000-szeresen túljegyeztek, a felére estek vissza azóta, hogy augusztusban megkezdődött a velük való kereskedés. A Reutersnek Chen Wensheng, egy hajnani befektető és kisvállalkozó azt mondta, hogy azért szállt be a szárnyaló piacba, mert hivatalos támogatást érzékelt a Unitree és hasonló cégek mögött, amik befektetői közt vannak állami hátterű alapok. De Chen és barátai most veszteségekkel kénytelenek szembesülni.
„Az eladási hullám a túlzsúfolt AI-pozíciók átárazódását, a gyenge belföldi keresletet és a gazdaságélénkítés hiányát tükrözi”
– mondta a CNN-nek Gary Ng, a francia Natixis befektetési bank ázsiai-csendes-óceáni térséggel foglalkozó senior közgazdásza. Az árfolyamok zuhanása Hongkongot is érinti, ahol a Hang Seng referenciaindex idén több mint 12 százalékot zuhant.
Idén Indonézia és India mellett a kínai részvények teljesítettek legrosszabbul a régióban. „A tőzsdei hangulat javítását célzó intézkedések általában rövid életűek, ha nincsenek olyan szakpolitikai intézkedések, amik a főbb mögöttes problémákat kezelik” – mondta Lorraine Tan, a Morningstar pénzügyi szolgáltató ázsiai részvényelemzési igazgatója. Tan szerint a kínai gazdaságban vannak egyensúlytalanságok, többek közt a számos ágazatra jellemző túltermelési kapacitás, amit kezelni kellene. Emellett az állami költségvetési kiadások idei visszafogottsága is fékezte a kínai gazdasági növekedést, miközben új intézkedéseket lát szükségesnek a belföldi fogyasztás élénkítésére.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kína az élre tör a globális tudományos versenyben, az USA foggal-körömmel védekezik
Kutatás-fejlesztésben Kína már lehagyta az USA-t, és miközben az Egyesült Államok folyamatosan szankciókat vet ki rá, a keleti nagyhatalom az ipar és a tudomány bőkezű támogatásával betonozza be pozícióit.