ázsia

A kínai és vietnámi bevándorlók itt született gyerekei sokszor már magyarnak vallják magukat

Hogyan lehetséges az, hogy egy nem feltétlenül a külföldiek beköltözését támogató országban a bevándorlók mégis jól érzik magukat? Többek között erről beszél a Glossza podcast legújabb adásában Knyihár Eszter, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Sinológia Programjának doktorandusza és Végvári Kristóf, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ázsiai referense.

Az uborkaszezon legfényesebben ragyogó sztárja: az uborka

Magyarország egyik legkedveltebb zöldségének Indiában ringatták a bölcsőjét, ahonnan aztán az egész világon elterjedt. A görögök és a rómaiak rajongtak érte, Ur városában úgy uborkáztak, mintha nem lenne holnap, sőt, az uborkát még a Biblia is említi. Népszerűsége azóta is töretlen a hamburger kötelező uborkaszeletétől a magyar nyári ablakpárkányok kötelező eleméig, a kovászos uborkás üvegig.

„Lányt nevelni olyan, mint a szomszéd kertjét öntözni”

45 millióra becsülik azoknak az abortált magzatoknak a számát, akiknek 1970 és 2017 között a nemük miatt kellett meghalniuk. Egy friss kutatás szerint tíz év múlva még 4,7 millióval kevesebb lány jöhet a világra a szülést megelőző nemi szelekció miatt. A jövőbeli férfitöbblet-növekedés Európában Montenegrót és Albániát, Ázsiában elsősorban Kínát, Indiát, Vietnámot és Pakisztánt, Afrikában Nigériát érintheti.

Egyre több halálos hőhullámra számítanak Ázsiában

A globális felmelegedés miatt 2040-re háromszor olyan gyakran lesz irtózatos meleg Indiában és Pakisztánban, mint most. A korábbi előrejelzések csak a század végére jósoltak hasonló fejleményeket, a lakosság nagy része pedig akkor is alaposan megszenvedi majd az extrém időjárást, ha sikerül 1,5 fokos felmelegedés következik be.