Amikor kettőből egy lesz
Az élővilágban a sejtek osztódása természetes és mindennapos jelenség, hiszen ezen alapul az élőlények növekedése és szaporodása. Arról azonban talán kevesebben tudnak, hogy bizonyos értelemben ennek a fordítottja is előfordul: két vagy akár több sejt összeolvadhat, és egyetlen sejtként élhet tovább. Közismert példa erre a megtermékenyítés, amikor a petesejt és a hímivarsejt egyesül, de a sejtfúzió ennél jóval elterjedtebb jelenség, és korántsem csak az ivaros szaporodáshoz kapcsolódik: saját testünkben is több helyen találkozhatunk vele.
Vázizmaink hosszú, sokmagvú izomrostjai például sejtek összeolvadásával jönnek létre, ahogy a csontállomány lebontásáért felelős úgynevezett oszteoklasztok is. A méhlepényben pedig összeolvadt sejtek alkotnak egy különleges, sokmagvú réteget. De miért jó az, ha a sejtek feladják önállóságukat? Az előnyök változatosak lehetnek. Az izomrostok esetében a sok sejtmag együtt képes biztosítani a hatalmas méretű sejt működéséhez szükséges fehérjék termelését, az összeolvadással létrejövő nagyobb oszteoklasztok hatékonyabban bonthatják a csontállományt, míg a méhlepényben az összefüggő sejtréteg az anya és a magzat közötti anyagcserét segíti, miközben védelmi gátat is képez közöttük.
A sejtfúzió azonban nem csak a soksejtű élőlények sajátossága. Az egysejtű élesztőgombák is képesek rá: a megfelelő párzási típushoz tartozó sejtek felismerik egymást, majd összeolvadnak, és az így létrejött új sejt tovább él, sőt osztódni is képes. Vagyis ugyanannak az élőlénynek az életciklusában a sejtek száma összeolvadással csökkenhet, osztódással pedig növekedhet. Az egyesülésnek ráadásul genetikai előnye is lehet: a két sejt örökítőanyaga egyesül, ami a későbbi ivaros szaporodás során új génkombinációk létrejöttét teszi lehetővé. Az így keletkező diploid sejtek pedig kedvezőtlen körülmények között ellenálló spórákat képezhetnek, amelyek segíthetik a túlélést és az új élőhelyek meghódítását.
A sejtfúziót egyébként az ember a biotechnológiában is hasznosítja. Az úgynevezett hibridóma technológia során például ellenanyag-termelő immunsejteket olvasztanak össze korlátlan szaporodásra képes daganatsejtekkel. Az így létrehozott sejtvonalak hosszú időn át képesek ugyanazt az ellenanyagot termelni, ami rendkívül hasznos a kutatásban, a diagnosztikában és a gyógyászatban.
Mai feladványunkban egyelőre csak a képzeletünkben létező, különleges egysejtű- populációt vizsgálunk, amelyben a sejtek összeolvadása és osztódása szokatlan, de pontosan meghatározott számtani szabályokat követ.
324. feladvány: Sejtfúzió és sejtosztódás
Egy biotechnológiai laboratóriumban egysejtű élőlények populációját vizsgálják. Ezek a különleges sejtek megfelelő körülmények között osztódni és összeolvadni is képesek: sejtosztódáskor egy sejtből kettő lesz, sejtfúzió során pedig két sejtből egy. A létrejövő sejtek mindkét esetben rövid időn belül teljes értékű, az eredetiekkel azonos működésű sejtekké válnak.
Mindkét folyamathoz tápanyagban gazdag környezetre van szükség, amit a kutatók naponta egyszer biztosítanak a tenyészetek számára. Ilyenkor a sejtek először megpróbálnak párokba rendeződni. Ha a sejtek száma páros, mindegyik talál magának párt, és minden pár két tagja összeolvad. A populáció létszáma így megfeleződik.
Ha viszont páratlan számú sejt van a tenyészetben, egy sejt szükségképpen pár nélkül marad. Ez a sejt ekkor egy különleges jelzőmolekulát bocsát ki, amely megakadályozza a többi sejt összeolvadását és osztódását. A pár nélkül maradt sejt viszont osztódni kezd, és öt egymást követő osztódási generáció során minden utódsejtje kettéosztódik. Így az eredeti egyetlen sejtből végül 32 lesz, vagyis a populáció létszáma 31-gyel nő.
A kutatók különböző kezdőlétszámú tenyészeteket indítanak, és arra kíváncsiak, hogy milyen hosszú távú létszámingadozások alakulhatnak ki. Bizonyítsuk be, hogy a kezdeti sejtszámtól függetlenül minden tenyészet létszáma előbb-utóbb periodikusan ismétlődni fog! Hány lényegesen különböző periodikus létszámingadozás fordulhat elő?
Tipp
A kettes számrendszer a barátod!
Megoldás
Először vegyük észre, hogy amikor páratlan a sejtek száma, akkor 31-gyel nő, így biztosan páros lesz. Másnap tehát mindenképpen megfeleződik. Ezt a két egymást követő napot összevonhatjuk egyetlen lépésbe, hiszen a 31 hozzáadását szükségszerűen felezés követi. Az egyszerűsített szabály tehát a következő:
- Ha a sejtek száma páros, megfelezzük.
- Ha páratlan, hozzáadunk 31-et, majd megfelezzük.
Másodszorra vegyük észre, hogy ha a sejtek száma nagyobb 31-nél, akkor mindkét esetben csökkenni fog! Páros számoknál ez nyilvánvaló, páratlan számoknál pedig azért igaz, mert 31-nél nagyobb számhoz adunk 31-et, és az összeg felét vesszük, ami így biztosan kisebb a kiindulási számnál. Ez azt jelenti, hogy akármekkora sejtszámból indulunk is, az egyszerűsített lépések során előbb-utóbb legfeljebb 31 sejtünk marad. Ráadásul ha egyszer elértük ezt a tartományt, már nem is léphetünk ki belőle, hiszen 31-nél nem nagyobb számhoz legfeljebb 31-et adunk, majd megfelezzük. Ezzel pedig már be is bizonyítottuk, hogy a sejtszám előbb-utóbb periodikusan ismétlődni fog. Az egyszerűsített szabály szerint ugyanis innentől kezdve csak az 1 és 31 közötti egész értékeket veheti fel, és minden számhoz egyértelműen meghatározott következő szám tartozik. Így előbb-utóbb szükségszerűen vissza kell jutnunk egy korábbi értékhez, ahonnan a folyamat újra ugyanúgy folytatódik. De hány különböző körforgás lehetséges? Természetesen végignézhetnénk a 31 különböző kiindulás lehetőséget, de van egy gyorsabb és szebb megoldás, amivel könnyedén át tudjuk tekinteni a lehetőségeket. Írjuk fel az 1 és 31 közötti számokat kettes számrendszerben, mindig öt számjegyet használva, szükség esetén nullákkal kiegészítve a szám elejét. Például az 5-ös szám kettes számrendszerben 00101, a 18-as pedig 10010.
Most nézzük meg, hogyan alakul egy számból induló sorozat az egyszerűsített szabály szerint. Észrevehetünk egy meglepő szabályosságot: minden lépésben az utolsó számjegy átkerül a szám elejére, a többi pedig eggyel jobbra csúszik. Ez nem véletlen. Kettes számrendszerben a felezés a számjegyek eggyel jobbra tolását jelenti. Páros szám esetében az utolsó számjegy nulla, így a felezés pontosan azt eredményezi, hogy ez a nulla átkerül a szám elejére. Páratlan szám esetén viszont az utolsó számjegy egyes. Ilyenkor a 31 hozzáadása utáni felezés ugyanúgy eggyel jobbra tolja a számjegyeket, de az eredmény elejére egyes kerül. Ennek oka, hogy 31 éppen eggyel kisebb a kettő ötödik hatványánál, azaz 32-nél. Vagyis az egyszerűsített folyamatunk nem más, mint öt bináris számjegy körkörös forgatása.
Ebből ciklikusságból következik, hogy legfeljebb öt forgatás után minden szám visszaáll az eredeti alakjába. De vajon visszaállhat-e már korábban is? Itt van jelentősége annak, hogy az öt prímszám. Egy ötjegyű számsorozat körkörös forgatásakor a legkisebb ismétlődési periódus csak az öt valamelyik osztója lehet. Mivel az öt prím, ezért csak egy- vagy ötlépéses körforgások létezhetnek.Egyetlen forgatás után viszont csak akkor kapjuk vissza az eredeti számot, ha mind az öt számjegy egyforma, vagyis csupa nulla vagy csupa egyes. Minden más esetben pontosan öt forgatásra van szükség.
Így már könnyű megszámolni a lehetséges körforgásokat. Öt bináris számjegyből összesen 2⁵ = 32 különböző számsorozat állítható elő. Ezek közül a 00000-t kizárhatjuk, mert nulla sejttel nem indítunk tenyészetet. A 31-et jelentő 11111 önmagában alkot egy körforgást, hiszen a 31 sejtből álló pupuláció fixen 31 marad. A maradék 30 szám pedig ötösével alkot egy-egy körforgást, vagyis összesen 30/5 = 6 ilyen körforgás van. Tehát a különböző periodikus sorozatok száma: 1 + 30/5 = 7. Ne felejtsük azonban el, hogy a bizonyításban két egymást követő nap eseményeit időnként összevontuk, ezért a tényleges napi létszámsorozatok hosszabbak is lehetnek az öt lépésből álló egyszerűsített körforgásoknál, de a különböző ciklusok száma ettől nem változik.
Ha szereted a fejtörőket, tekintsd meg korábbi feladványainkat is. Ha megjegyzésed lenne, vagy feladványt javasolnál, írj az eszventura@qubit.hu e-mail címre. Ha pedig tetszik a rovat, akkor ezt a Vendégkönyvben kifejezésre juttathatod.
Az Ész Ventura feladványügyi rovat gazdája: Gáspár Merse Előd fizikus, kognitív kutató, társasjáték-fejlesztő és bűvész.