Vámpírtevék csordái járták Észak-Amerika síkságait a miocénban

november 16.
tudomány

13 millió évvel ezelőtt egy „agyaras, négylábú Drakula” is élt a Nagy-síkságon – írja a Science. A tevefélék (Camelidae) mára kihalt fajának fosszíliái az elmúlt évszázadban elsősorban Texas és Oklahoma államok területéről kerültek elő, de Nebraskában is azonosítottál maradványait. Az észak-amerikai tevefélék törzsfejlődéséről szóló, most megjelent monográfia szerint ezek a növényevők rokonságban állnak a mai tevékkel és lámákkal, de egészen egyedülálló anatómiai sajátosságaik voltak.

Az Új-mexikói Természettudományi Múzeum gyűjteményében található maradványok taxonómiai feldolgozása után Katherine Marriott és Donald Prothero paleontológusok által Vampyrocamelus welshi néven azonosított faj hímjeinek hatalmas, közel 5 centiméteres ívelt késszerű szemfogai és éles, pengeszerű előzápfogai voltak. Amelyeket az őslénykutatók feltételezése szerint a miocén kori kardfogú macskaformák (Machairodontinae), főként a kardfogú tigrisek (Smilodon fatalis) elleni védekezésre, illetve párzási jogért folytatott küzdelmek során használhatták.

Vámpírteve-fog (A) és fogas állkapocstöredék (B)
Fotó: Prothero et aI.

A miocén Észak-Amerikában nagyszámban éltek különféle ősi tevefélék. A fajok némelyike a mai antilopokhoz hasonló alig méteres marmagasságú jószág volt, mások viszont lomha óriásokká nőttek. Az utóbbiak közé tartozott az elefántméretű, 4 méter marmagasságot is elérő Megacamelus. A Vampyrocamelus valószínűleg a zsiráféhoz hasonló szerepet töltött be a síksági ökoszisztémában: a magasabban növő növényzettel táplálkozott, karcsú testén egy csupa fogból álló fejjel.

A Vampyrocamelus welshi és a Smilodon populator elképzelt találkozása
Fotó: Prothero et aI.