A mesterséges intelligenciába fektető cégek évente nagyjából ezermilliárd dollárt költenek, és ennek kb. 60 százaléka néhány chipgyártó tiszta nyereségeként csapódik le. A Concorde Értékpapír Zrt. stratégái a 13. Qubit Live-on arról is beszéltek, hogy meddig tartható fenn ez az állapot.
A hasonlóság megtévesztő: az adatalapon tanuló modellek olyan hibákat vétenek, amilyeneket egy ember sosem tenne, és ezeket a lassabb, lépésenkénti „gondolkodás” is legfeljebb elfedni tudja. Jelasity Márk informatikus-matematikus-nyelvész előadása a 13. Qubit Live-on videó és podcast formájában is elérhető.
Miért fog ki a legfejlettebb AI-modelleken egy sakkfeladat, amelyhez minden szükséges tudás a birtokukban van? Kocsis Levente matematikus a keresés fejlődésén át mutatta meg a mai AI-rendszerek korlátait a 13. Qubit Live-on. Az előadás videó és podcast formájában is elérhető.
Nem az a kérdés, hogy mire képes a mesterséges intelligencia, hanem hogy mi hogyan döntünk a használatáról. Pintér Róbert szociológus-politológus előadása a 13. Qubit Live-on videó és podcast formájában is elérhető.
A kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár 13 évesen kezdett érdeklődni a mesterséges intelligencia iránt, és egy évvel később már tanulmányokat írt. Az egyiket, amely az AI-biztonság kérdésére keres matematikai választ, július végén az AGI–26 konferencián adhatja elő személyesen, a Google és az MIT kutatóinak társaságában.
Mikor jön el az embert minden szinten túlszárnyaló AGI? Lufi vagy nem lufi a mesterséges intelligencia? A hétfői Qubit Live-on hazai szakértőkkel jártunk utána, hol vannak a mai AI-modellek határai, melyik területen váltja ki a gép elsőként a tudósokat, és mi köze a pörköltnek a sakkhoz és a chatbotok gondolkodásához.
Az ember által megadott cél eléréséért dolgozó AI-ágensek fontos lépést jelentenek a mesterséges általános intelligencia (AGI) felé, de rengeteg a kockázat – mondja Gyevnár Bálint, az Edinburgh-i Egyetem kutatója.
Egy San Franciscó-i luxusvillában tartottak világvége-konferenciát a techvilág befolyásos alakjai. Erre szerintük azért volt szükség, mert a nagy cégeket (OpenAI, Google) csak addig érdekelték a féktelenül fejlődő AI veszélyei, amíg el nem kezdtek profitálni belőle.
„Azt gondolom, hogy ez AGI, komolyan” – írta az o3-ról Tyler Cowen amerikai közgazdász. Lehet, hogy korai az öröm, de az biztos, hogy a ChatGPT-be szerdán integrált o3 és o4-mini modellek tovább élezik az OpenAI és a Google közötti versenyt.
Az OpenAI óriási lépést tett a mesterséges általános intelligencia elérése felé. Legújabb modellje az emberéhez hasonló eredményt ért el a széles körben elismert ARC-AGI teszten.
A szinte minden emberi feladat elvégzésére képes AGI pillanata az OpenAI vezére szerint olyan gyorsan el is illan majd, amilyen gyorsan eljön.
A tesztkészlet 75 Kaggle-tesztből áll, és a célja az, hogy képet kapjanak az általános mesterséges intelligencia fejlett képességeiről.
Most a robotikán a sor, hogy felzárkózzon a mesterséges intelligencia elmúlt években mutatott fejlődéséhez. Forrai Benedek robotikai mérnökkel, a robotkezek fejlesztésével foglalkozó svájci Mimic Robotics startup társalapítójával beszélgettünk.
Atoosa Kasirzadeh mesterséges intelligenciával foglalkozó filozófussal a Sziget Fesztiválon tartott előadása után beszéltünk az európai AI-szabályozásról, a technológia jövőjéről és egzisztenciális kockázatokról.
A Google helyett egy hároméves startup csinálta meg a ChatGPT legkomolyabb riválisát – igaz, az Anthropicot az OpenAI volt munkatársai alapították. A Claude 3 átlát a szitán: rájön, ha tesztelik, és egy felhasználónak már azt is mondta, hogy öntudatra ébredt. Megnéztük, mi állhat ennek hátterében, és mit tud a modell valójában.