A magyarok 10 százalékát érintő krónikus álmatlanságot sokáig a depresszió vagy a szorongás tüneteként értelmezték, de az elmúlt években önálló betegséggé vált. Ezzel párhuzamosan megjelentek a forradalmi gyógyszerek és a hatásos kognitív terápiák is.
Azoknál az időseknél, akik hetente többször küzdenek kialvatlansággal, nagyobb eséllyel alakulnak ki kognitív és memória zavarok.
Másfél évnyi kutatás kellett hozzá, de minden perce megérte.
Egy finn kutatás eredményei világítottak rá, hogy a szorongás, az álmatlanság és a depresszió, valamint a magas vérnyomás és az asztma elleni gyógyszerek forgalma jelentősen visszaesne, ha az emberek többet lennének a természetben.
Jó egy kamasznak a késői lefekvés hétvégén, ha aztán kialudja magát? Ha később kezdődik az iskola, később is mennek aludni a diákok? A Harvard kutatói szülőket kérdeztek a kamaszok alvási szokásaival kapcsolatos tévhitekről, és több mint kétharmaduk egyetértett a legnépszerűbb hiedelmekkel.
Egy kevés alvással töltött éjszaka után még segíthet az éberségen a reggeli kávé, de a tartós alváshiány csak felerősíti a koffein negatív hatásait, és az összetett feladatokra sem tud koncentrálni az ember, így számos munka, de még az autóvezetés is veszélyessé válik.
A karantén idején nem változtak jelentősen az alvási szokásaink, a napi rutin felborulásával mégis kevésbé pihentető az alvás, és ez az élénk rémálmoknak is megágyaz. Az alváshiányhoz a mozgáshiány, a stressz és az elszigeteltség is hozzájárul, és hosszabb távon súlyos betegségeket is okozhat.
A tökéletes alvásra való túlzott törekvésnek már nevet is adtak: ortoszomnia.
4322 pácienst vizsgáltak hat éven át úgy, hogy nem a kiváltó okokat, hanem az inszomnia típusait vizsgálták. Rögtön találtak ötöt.