A Harvard Egyetem bostoni oktatókórháza, a Brigham and Women's Hospital kutatói megpróbáltak utánajárni, milyen népszerű tévhitek élnek a helyes alvással kapcsolatban. Ehhez a kamaszkori alvás szakértőinek segítségével előbb megállapították a legnagyobb tévhiteket, majd szülőket és gondviselőket kérdeztek azok igazságtartalmáról. Mint kiderült, több olyan tévhit is él az alvásról a köztudatban, amit a megkérdezettek akár kétharmada is igaznak gondol.

„A serdülők számtalan akadállyal néznek szembe az alvást tekintve, ezek között vannak fiziológiai és viselkedésbeli jellegű problémák is” – mondta a Sleep Health című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője, Rebeca Robbins, a Harvard orvosi karának oktatója. A szakértő szerint épp ezért nagyon fontos, hogy legalább a tévhiteket eloszlassák a fiatalok egészséges alvásával kapcsolatban, és helyettük tudományos bizonyítékokon alapuló tényeket kínáljanak.

A kutatók szerint a kamaszok és nevelőik is gyakran az internetről – és azon belül is a lehető legrosszabb forrásból, a közösségi médiából – szerzik a helyes alvással kapcsolatos tudásukat, és bár az ott talált útmutatások között is lehetnek tudományosan helytálló tények, fennáll annak az esélye, hogy fél- vagy álinformációk terjednek el.

Végül 200 szülőt és gondozót kérdeztek meg a szakértők által azonosított tíz legnagyobb alvási tévhitről. Ezek között három olyan volt, amelyben legalább a megkérdezettek kétharmada hitt.

1. „Nincs gond azzal, ha egy kamasz hétvégén későn fekszik le, és későn is kel, amíg ez idő alatt elegendő alvásban van része”

A legnépszerűbb tévhit állításával a felnőttek 74 százaléka értett egyet, pedig a kutatók szerint a hétvégi alvásrend változása ronthatja az alvás minőségét, és a hiedelemmel ellentétben akkor sem állítja helyre az alváshiányt, ha ugyanúgy megvan a serdülőknek szükséges, körülbelül 9 óra alvás.

A szerzők több tanulmány eredményeivel támasztják alá, hogy a hétvégi alvás elcsúszása rosszabb iskolai teljesítményhez, kockázatos viselkedésmintákhoz (például túlzott alkoholfogyasztáshoz), valamint a mentális egészség romlásához vezethet.

2. „Ha később kezdődik az iskola, a kamaszok is tovább maradnak fent [előző este/éjjel]”

Ezzel a megkérdezettek közel 69 százaléka egyetértett. A kutatók gyakorlati példákkal igazolják, hogy ahol kipróbálták a 10 év fölöttieket érintő közoktatási intézményekben (middle és high school) a későbbi iskolakezdést, ott a tanulók átlagosan jelentősen többet tudtak aludni – a reggeli alvás kitolódott, de a lefekvési időre minimális hatással volt.

Vannak szakértők, akik szerint bizonyos korosztályokban 10-11 óra előtt semmiképp sem lenne szabad elkezdeni a tanítást, de a túl korai iskolakezdés törvényi tiltásai egyelőre óvatosabbak. Kalifornia az első amerikai állam, ahol idén ősztől ilyen szabályozást hoztak, ott a middle schoolokban 8, a középiskolákban fél 9 előtt nem kezdődhet el az első tanóra – ez esetenként akár egy órával tolja ki az iskolakezdés időpontját.

Svájci kutatók a covidjárvány alatti lezárások tanulságai alapján számoltak be a diákok hosszabb alvási idejének jótékony hatásairól. Az otthonról tanulók szokásait egy 2017-es kutatás adataival vetették össze, ahol az iskolába járó diákok alvását mérték. Mint kiderült, a távoktatás miatt a tanulók átlagosan 90 perccel később ébredtek fel, de csak 15 perccel később mentek aludni, vagyis 75 perccel nőtt az alvási idejük. Ezzel együtt csökkent a koffein- és alkoholfogyasztásuk, fittebbnek és energikusabbnak érezték magukat, és bár valójában kevesebb időt töltöttek ébren, úgy érezték, megnőtt a szabadidejük.

3. „A melatonint tartalmazó étrend-kiegészítők biztonságosak a serdülők számára, mert természetes eredetűek”

Bár a szülők és gondviselők kétharmada ezzel az állítással is egyetértett, ami nem csoda, hiszen a melatonint (vagyis az agyban éjszaka felszabaduló, az alvási ciklust szabályozó hormont) tartalmazó étrend-kiegészítők az elmúlt időben valóban elterjedt a felnőttek és a kamaszok körében is. A melatonin külső bevitelének hosszú távú hatásait azonban még nem igazán vizsgálták tudományosan, ami a serdülők esetében még nagyobb probléma, hiszen nem tudni, milyen hatással lehet a pubertásra vagy a fejlődő szervezetre.

Az étrend-kiegészítőként árult melatonin ráadásul sokféle kiszerelésben kapható, egy gyors kereséssel kiderült, hogy egy-egy tabletta 1 és 12 milligramm között eléggé különböző mértékben tartalmazhatja a hatóanyagot. Ennek ellenére szabadon kaphatók, és a kamaszok (ahogy egyébként a felnőttek is) általában orvosi vélemény vagy felügyelet nélkül veszik igénybe a szert, ha álmatlanság gyötri őket.

A kutatók szerint az alvással kapcsolatos tévhitek eloszlatását, és azok tudományosan bizonyított tényekkel való kiváltását nagyobb mintájú, hasonló kutatásokon keresztül kell folytatni, akár más országokban és kultúrákban jelen lévő szokások és hiedelmek bevonásával.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: