Szinte észrevétlenül is kialakulhatnak fekete lyukak, nem kell hozzá szupernóva-robbanás
Egy nagy tömegű csillag eltűnése az Androméda-galaxisban arra enged következtetni, hogy fekete lyuk robbanás nélkül, „csendben" is kialakulhat.
androméda
Az Andromédát még simán láthatjuk szabad szemmel, bár vannak, akik messzebbre is ellátnak az égbolton – de meddig?
A rekordot a GRB 080319B néven ismert gammakitörés tartja, 2008-ban történt és tényleg hihetetlenül messze volt.
Nóvát fedezett fel az Androméda-galaxisban egy magyar amatőr csillagász
Fidrich Róbert, ismert becenevén Fidusz október 24-én bukkant az ideiglenesen felfényesedő extragalaktikus objektumra, aminek robbanó csillag mivoltát egy hétfő esti olasz mérés erősítette meg.
Lehet, hogy megússzuk, és mégsem ütközik nekünk az Androméda-galaxis
Egy friss kutatás szerint egyáltalán nem garantált a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis összeolvadása. De ha meg is történik, nem 5, hanem 8 milliárd év múlva várható.
Hogyan lehet valami 20 milliárd fényévre tőlünk egy olyan univerzumban, ami mindössze 13,78 milliárd éves?
Ahhoz, hogy megmérjük, milyen messze vannak tőlünk a csillagok, minden hétköznapi berögződést el kell felejtenünk, és Einstein nyomdokaiba kell lépnünk, mondja Szabó Róbert, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének vezetője, akivel a Naprendszerünktől a legtávolabbi galaxisokig kalandoztunk.
Az Androméda-galaxis óriáscsillagaival vetekedett a nóva fényessége, amit egy magyar amatőr csillagász fedezett fel
A tavaly augusztusban Fidrich Róbert amatőr csillagász által felfedezett AT 2023oom január közepén érte el maximális fényességét. A nóva vizsgálatába bekapcsolódott egy amerikai csillagászprofesszor is.
Magyar fotós is versenyben van az év legjobb csillagászati fényképének díjáért
Feltóti Péter, a Magyar Asztrofotósok Egyesületének elnöke két fotóval is versenyben van a Greenwichi Királyi Obszervatórium rangos pályázat díjaiért – az egyiket a Fátyol-ködről, a másikat az Androméda-galaxisról készítette.