Nóvát fedezett fel az Androméda-galaxisban egy magyar amatőr csillagász
Harmadik nóváját találta meg az Androméda-galaxisban Fidrich Róbert amatőr csillagász, ráadásul az eddigiek közül messze ez a legfényesebb. Az ideiglenesen felragyogó csillagászati objektum felfedezését kedden erősítette meg egy mérés, így azt már hivatalosan is extragalaktikus (Tejútrendszeren kívüli) nóvaként tartják számon.
„Ez most egy nagyon fényes nóva volt” – mondta kérdésünkre Fidrich, akit az amatőrcsillagász-közösségben Fiduszként ismernek. Október 24-én bukkant a nóvajelöltre az iTelescope hálózat Utahban található 50 centiméteres robottávcsövével. Ezt egy online portálon keresztül, magyarországi otthonából vezérli, és megadja, hogy az égbolt mely pontját vizsgálja, és arról milyen képeket készítsen. A 4 darab 120 másodperces expozíciós idejű felvételen egy újonnan megjelent, fényes pötty látható a tőlünk 2,5 millió fényévre található Androméda-galaxis magja közelében:
A nóvák keletkezése, mint korábban összefoglaltuk, kettőscsillag rendszerekhez köthető. Miután a kettős egyik tagja, egy fehér törpecsillag elszippantja a hozzá túl közel merészkedő másik csillag anyagát, az anyag a törpecsillagra hullik. A gáz ezután felhevül, és megkezdődik benne a magfúzió. A felszabaduló energia hatására a csillag ledobja a ráhulló hidrogénburkot, ami a néhány héttől néhány hónapig tartó ideiglenes, és egy másik galaxisból is látható, elképesztő mértékű felfényesedéshez vezet.
Miután kiszúrta a felvételeken, Fidrich gyorsan beküldte az AT 2024zaq (Vend56) kódnevet viselő objektum megfigyelését az extragalaktikus nóvákra szakosodott TNS-szerverre. (A felfedezőről csak a kisbolygókat és az üstökösöket szokták elnevezni, a nóvák automatikusan kapják a betűkből és számukból álló jelölést.) Ezután értesítette Allen Shaftert, a San Diegó-i Állami Egyetem csillagász professzorát, aki a kaliforniai Mount Laguna Obszervatórium 1 méteres távcsövének egy 5,5 órával korábbi felvételét továbbította Fidrichnek, amin már szintén látszott a nóva.
A nóva maximális fényessége 15,94 magnitúdót ért el a vörös fotometriai színképsávban, mondta Fidrich, ami ilyen extragalaktikus objektumoknál elég fényesnek számít. Összehasonlításul, az Androméda-galaxis látszólagos fényessége 3,4 magnitúdó és a leghalványabb, még fényszennyezés mentes égboltról szabad szemmel látható csillagoké 5-6 magnitúdó körül van – vagyis ezek a nóvák csak távcsövekkel észlelhetők.
A tavaly októberben barátjával, Tordai Tamás amatőrcsillagásszal felfedezett AT 2023veq (Vend55) nóva a mostaninál alacsonyabb, 17,1 magnitúdós fényességet ért el. Azt a gyors nóvát Tordai rákospalotai, 25 centiméteres távcsövére szerelt kamerájának felvételén pillantotta meg Fidrich először, majd egy spanyolországi robottávcsővel is leellenőrizte, hogy tényleg ott van-e.
Miután múlt héten Shafter felvétele alapján egyértelművé vált Fidrichnek, hogy újra van az Andromédában valami nóvaszerű objektum, megkérte Elek Tamás amatőr csillagászt (akivel a tavaly augusztusi Meteor Észlelőtáborban beszéltünk egy üstökös kitörés felfedezéséről), hogy határozza meg a nóva pontos helyzetét a galaxison belül. Elek a pozíció mellett az objektum fényességet is ki tudta mérni a Tycho nevű szoftver segítségével, amit 16 magnitúdó körül állapított meg.
Egy olasz szupernóva-kereső program segített megerősíteni a felfedezést
De ekkor még hátra volt a felfedezés megerősítése, amihez egy színképfelvételre volt szüksége Fidrichnek. Amikor az amatőr csillagász tavaly augusztusban megtalálta az első extragalaktikus nóváját, az AT 2023oom (Vend51)-ot, erre több mint egy hónapot kellett várnia, és végül a kulcsfontosságú mérést japán csillagászok készítették el a Kiotói Egyetem 3,8 méteres távcsövével.
Most ez a harmadik nóvájának fényessége miatt sokkal könnyebben ment. Claudio Balcon csillagász az olasz szupernóva-kereső program keretében hétfő este egy 41 centiméteres távcsővel elkészítette a spektroszkópiai mérést, ami alapján a Fidrich által észlelt objektumról bebizonyosodott, hogy valóban egy Androméda-galaxisban elhelyezkedő nóva.
Az AT 2024zaq (Vend56) fényessége múlt hét csütörtökön tetőzött, de még egy hétfő délelőtti (nem Európából készített) megfigyelésen is látszódott. Fidrich szerint valószínűleg hullámzik a fényessége, de kérdésünkre elmondta, hogy a következő napokban tovább figyelik. Nagyjából olyan 17,5 magnitúdóig észlelhető maradhat, de később már túlragyogja majd a galaxis magjának fénye.
* * *
Rendkívül izgalmas témát, az alvás és az álmodás folyamatát, valamint ezeknek a memóriánkra, a biológiai óránkra, sőt az egészségünkre és a betegségeinkre gyakorolt hatását vizsgáljuk a novemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizedik Qubit Live-on.
Velünk lesz Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese, Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Epilepszia Centrumának vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!
* * *
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kapcsolódó cikkek
