Az országban még mindig engedélyezett a bálnavadászat, de a robbanófejes szigonyokkal meglőtt állatok 40 százaléka nem pusztul el azonnal, akad köztük olyan is, amelyik két órán keresztül szenved. A mezőgazdasági miniszter szerint ez nem illeszkedik az izlandi értékekhez, a bálnavadászat pedig inkább a múlt része, mint a jövőé.
Egy nemzetközi kutatócsoport növelné a szén-dioxidot hatékonyan megkötő fitoplanktonok számát, amelyek tetemeivel a szén-dioxid is a tengerfenéken halmozódhatna fel.
A Dél-Georgia körüli területen a bálnavadászat által leginkább sújtott kék bálnák populációja növekedett az elmúlt évtizedben, a hosszúszárnyú bálnák esetében pedig az ökológiai egyensúly helyreállásának hasonló jeleit dokumentálták az Antarktisz nyugati félszigetének környékén.
Öt felvevőkészülékkel, nyolc éven át rögzítették óceanográfusok a tenger hangjait, hogy a kipusztulóban lévő csendes-óceáni északi simabálnák jellegzetes énekét legalább felvételen megőrizzék az utókornak.
Az egyre vonzóbb turisztikai célponttá váló Izland kormányzata 2025-ig évente több mint 200 bálna leölését engedélyezte a szigetország két bálnavadász cégének. A bel- és külföldi bírálatok szerint Izland ezzel a jóval nagyobb bevételt termelő idegenforgalom eddig elért sikereit teszi kockára.
Japán kitartóan folytatja a tudományos munkát az Antarktisz környéki vizeken. Az idei szezonban 12 hét alatt 333 csukabálnát ejtettek el, hogy bizonyítsák, a bálnavadászat fenntartható.