122 vemhes bálnával végeztek japán vadászok

333 csukabálnát, köztük 122 vemhes állatot ejtettek el japán vadászok a 2017. novembertől 2018. márciusig terjedő időszakban – derült ki a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságnak (IWC) benyújtott jelentésből.

Japán, ahogy általában, most is tudományos célokkal indokolja a bálnavadászatot annak ellenére, hogy egy 2014-es ENSZ-határozat tiltja a tengeri óriásemlősök halálát eredményező „kutatómunkát”. Az ENSZ rendelkezése után Japán százoldalas tanulmányban bizonygatta, miért van szüksége az állatok legyilkolászására begyűjtésére és tanulmányozására ahhoz, hogy megértse az Antarktisz körüli vizek ökoszisztémáját.

Az IWC-nek elküldött friss japán jelentés szerint új bálnakutatási programjuk keretében a 2017/18-as szezonban 152 hím és 181 nőstény állatot pusztítottak el. 122 nőstény vemhes volt, 61 hím és 53 nőstény állat pedig még nem érte el a kifejlett kort.

Déli csukabálna az Antarktisz-menti Ross-tenger vizében

Japán ezzel nagyjából megfelelt a saját maga által megszabott kvótának, amely évi 330 bálna elejtését engedélyezi. Korábban ennek háromszorosát, kb. ezer bálnát öltek meg évről évre. A 2017/18-as zsákmányt mindössze 12 hét alatt ejtették el.

A kutatási célból felboncolt bálnák húsát eladják ennivalónak, ebből Japán soha nem csinált titkot.

Miért ölik a bálnákat?

A japánok bálnavadászati szenvedélyére nehéz magyarázatot találni, kormányuk azzal szokta indokolni, hogy ez a japán kulturális hagyományok közé tartozik. Az állam egyébként egy 1946-os nemzetközi bálnavadászati rendelkezést tart magára nézve irányadónak, ez engedélyezi a tudományos célú bálnavadászatot.

Az ország partmenti közösségei valóban évszázadok óta folytatják a bálnavadászati hagyományt, az Atlantisz környéki vizeken azonban csak a második világháború után kezdtek el portyázni a japán hajók, amikor a lerombolt, nélkülöző országban életeket mentett a bálnahús.

2015-ös képen készíti elő a séf a bálnahúst a tokiói Shibuya városrész egyik divatos éttermébenFotó: YOSHIKAZU TSUNO/AFP

A bálnahús népszerűsége egyébként Japánban is csökken, egyre kevesebb cég foglalkozik az árusításával.

Nemcsak Japán öl bálnákat

Bár az IWC 1985-ben moratóriumot hirdetett a kereskedelmi célú bálnavadászatra, vannak kivételek Japánon kívül is. Norvégia például elutasította, Izland pedig csak részben fogadta el a korlátozást, így ezek az országok továbbra is vadásszák a bálnákat a húsukért.

Állatvédők bébi csukabálna modelljével tiltakoznak a londoni Trafalgar Square-en az ellen, hogy Izland folytatja a bálnavadászatot (2003. augusztus).Fotó: JIM WATSON/AFP

Grönland, Oroszország, az USA, valamint a Karib-tengeri Saint Vincent és a Grenadine-szigetek egyes helyi közösségeiben ugyancsak folytatódhat az ősi hagyományokat őrző partmenti bálnavadászat.

De Japán az egyetlen, amely hajókat küld az Antarktisz környékére, hogy tudományos céllal ölje le a bálnákat. „Kutatásaikkal” szeretnék bebizonyítani, hogy a kontintens környékén továbbra is fenntarthatóan lehet vadászni, mert a bálnapopuláció egészséges.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint nincs elegendő adat ahhoz, hogy megállapítsák, a csukabálna mennyire veszélyeztetett faj.