Negyven évvel a kereskedelmi célú bálnavadászat több-kevesebb engedménnyel történt betiltása után egyre nagyobb számban fordulnak elő óriás tengeri emlősök az antarktiszi vizekben – számolt be a Conversation című tudományos magazinban a legújabb kutatási eredményekről Lauren McWhinnie, az edinburghi Heriot-Watt Egyetem tengerbiológusa.

A világ legnagyobb úszó jéghegye miatt ökológiailag veszélyeztett Dél-Georgia körüli területen a bálnavadászat által leginkább sújtott kék bálnák (Balaenoptera musculus) populációja növekedett az elmúlt évtizedben – igaz, csak 41 új egyeddel. A hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangliae) esetében az ökológiai egyensúly helyreállásának hasonló jeleit dokumentálták az Antarktisz nyugati félszigetének környékén az utóbbi években.

McWhinnie szerint ennek oka az lehet, hogy a bálnavadász-ipar korlátozásával a viszonylag még érintetlen, stabil táplálékforrást biztosító sarki tengerek bizonyulnak a legoptimálisabb területnek a populáció helyreállításához.

A tengerbiológus ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a kereskedelmi célú bálnavadászat 1984-es felfüggesztéséig évente ezerszámra leölt bálnapopulációk regenerálódása még éppen csak megkezdődött, máris újabb környezeti kockázatoknak vannak kitéve. McWhinnie szerint az elkövetkező évtizedben a felmelegedés miatt a pólusokon is instabillá válhat a táplékforrás, ráadásul a hosszabb jégmentes időszakok miatt a hajóforgalom is durván megnőhet. Márpedig a bálnák bizonyítottan rendkívül érzékenyek a zajszennyezésre, is az is tudható, hogy a hajókkal történő ütközések is megtizedelhetik őket.

A tengerbiológus szerint ezért az antarktiszi vizeken már most szükség van a kereskedelmi forgalom szabályozására és a hajók sebességének limitálására ahhoz, hogy a populáció lassú növekedésének örvendetes folyamata még véletlenül se szakadjon meg.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: