Az érintés eltűnéséért is a digitalizáció a felelős: Erósz haldoklik, helyette ott a Tinder, mondta szerda este a CEU-n a dél-koreai származású, Németországban élő filozófus, aki ritkán vállal fellépéseket, mert hogy a fák sem utaznak, és nem érti, miért épp diófára kötik fel magukat a magyarok.
Mi vesz rá valakit, hogy zongorát rendeljen egy kunyhóba a Vezúv tövében, és klasszikus darabokat játsszon egy eperfának? Hát a föld szeretete! A dél-koreai származású, Berlinben élő celebfilozófus magyarul frissen megjelent kötete üdítő változatosságot jelent Han korábbi, jórészt a közösségi médiát ostorozó fenomenológiai eszmefuttatásaihoz képest.
A német-koreai filozófus legújabb magyarul megjelent könyvében már megint a modern társadalmat ostorozza – ezúttal azért, mert a mai világ a fájdalomcsillapítás lázában ég, és eközben nemcsak a halált, hanem az életet is szem elől veszíti.
A német-koreai sztárfilozófus magyarul frissen megjelent kötetében, A szép megmentésében azt állítja, hogy a Facebook, a fogyasztói társadalom és a szelfik nem csupán a művészetet tették tönkre, hanem azt is, ahogyan a szépségre tekintünk: a szép elveszett az ember szeme elől, a nagy rohanásban pedig akkor se vennénk észre, ha nem tűnt volna el.
Byung-Chul Han berlini sztárfilozófus Pszichopolitika című újabb kötetében tovább ostorozza a neoliberalizmust: a közösségi média kerül célkeresztbe, a nehéztüzérséget pedig Marx, Foucault és Heidegger képviseli. A retorikai tűzijátéknak azonban nagyobb a füstje, mint a lángja.
Byung-Chul Han dél-koreai származású német filozófus szerint teljesen természetes folyamatok eredménye, hogy a társadalom mostanra kiégett: a korábbi immunológiai paradigmát felváltotta az az állapot, amelyben a tévesen szabadságként megélt individualizmusban saját magunk hajcsárai lettünk. Han szerint az egyik fő baj, hogy nem tudunk nemet mondani.