Egyedülálló betekintést enged az univerzum fejlődésébe a valaha megfigyelt legősibb galaxishalmaz
A szenzációs felfedezést ismertető tanulmány első szerzője Bogdán Ákos, a Harvard és a Smithsonian Asztrofizikai Központ asztrofizikusa.
chandra
Soha nem láttunk még a galaxisunkban olyan objektumot, mint a most felfedezett kozmikus villogó
Az ASKAP J1832−0911 nevű objektum egy hónapig 44 percenként ismétlődő felfényesedéseket produkált, amiket rádió- és röntgentartományban is észleltek a csillagászok. Annyi biztos, hogy nem pulzárról van szó.
Elkaszálhatják a Nagy obszervatóriumok egyikét, a Chandrát
40 százalékkal csökkentenék az űrteleszkóp fenntartási büdzséjét, ami pár év alatt a leszereléséhez vezethet. Pedig még legalább 10 évig dolgozhatna a tudomány javára.
A Tejútredszeren kívüli bolygót talált a Chandra űrteleszkóp
Az extra-galaktikus exobolygó egy fekete lyukból vagy egy neutroncsillagból, és egy nagyjából 20 naptömegű csillagból álló kettős rendszer tagja és hozzávetőlegesen akkora mint a Szaturnusz.
Magyar kutatók kiderítették, hogyan működik a kozmikus születésszabályozás
Az MTA–ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapat élén a Chandra röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak az ősrobbanás utáni első galaxisokból fennmaradt „vörös rögök” magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.