Soha nem láttunk még a galaxisunkban olyan objektumot, mint a most felfedezett kozmikus villogó

Lassan villogó, rejtélyes kozmikus objektumot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport, ami semmilyen más, galaxisunkban lévő objektumra nem hasonlít – derül ki egy, a ScienceDaily-n szerdán megjelent közleményből.

Az ASKAP J1832-0911 objektum rádió-, röntgen- és infravörös tartományú méréseken
Fotó: Ziteng Wang, ICRAR

Ziteng Wang, a Nyugat-Ausztráliában található Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont csillagásza és kollégái az ASKAP J1832−0911 nevű objektum felfedezésével egy különleges égi jelenség megértéséhez jutottak közelebb. Ezeket a furcsa felfényesedéseket a csillagászok hosszú periódusú tranzienseknek (LPT) nevezik, és ahogy nevük is sugallja, periódusidejük ezerszer hosszabb a pulzárokénál.

„Az, hogy mik ezek az objektumok, és miként állítják elő ezt a furcsa jelet, továbbra is rejtély” – írta a Conversation-ön megjelent cikkében Wang, ugyanakkor az nagy dolog, hogy most először röntgentartományban is megfigyelték a jelenséget. A Nature folyóiratban szerdán közölt tanulmányuk szerint az ASKAP J1832−0911 egyszerre bocsát ki rádió- és röntgentartományú felfényesedéseket, amik 44 percenként ismétlődnek.

Az ASKAP rádióteleszkóp-hálózat
Fotó: Dragonfly Media

A kutatók a tőlünk 15 ezer fényévre, a Tejútrendszeren belül található objektumot eredetileg az Ausztrál Négyzetkilométeres Hálózati Helykereső (ASKAP) rádióteleszkóp-hálózattal fedezték fel. A röntgentartományú jelre és annak a rádiójellel történő pontos átfedésére csak később találtak rá az amerikai űrügynökség Chandra űrtávcsövének adatai között.

A röntgentartományban mérő Chandra űrtávcső művészi illusztrációja
Fotó: NASA

A röntgentartományú jel arra utal, hogy az LPT-k még több energiát bocsátanak ki a kozmikus környezetükbe, mint eddig feltételezték – legalábbis egyes időszakokban. Az ASKAP J1832−0911 ugyanis csak egy hónapig volt ennyire aktív, és egyébként úgy viselkedett, mint a többi LPT, vagyis nem bocsátott ki a Földről észlelhető röntgensugarakat.

Szinte tökéletesen átfednek a Chandra által az objektumtól észlelt röntgenjelek és az ASKAP rádiótartományú mérései
Illusztráció: Ziteng Wang, ICRAR

A felfényesedések forrása a kutatók szerint egy magnetárcsillag (rendkívül erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillag), vagy egy erősen mágnesezett fehér törpe lehet, ugyanakkor az objektum az eddigi mérések alapján annyira különleges, hogy mindkét magyarázat némileg problémás.

„Több megfigyelésre van szükségünk, hogy ténylegesen megértsük, mi történik. Lehetséges, hogy az ASKAPJ1832−0911 valami teljesen új dolog, de az is lehet, hogy csak úgy bocsát ki rádiójeleket, amit még nem láttunk” – írta Wang.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás