Milyen furcsaságokat találtak a kutatók a belső mag viselkedésében? Hogyan figyelhetjük meg 2023 első üstökösét? És vajon elkerülhető lett volna húsz éve a Columbia űrsikló tragédiája? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
A világ legnagyobb tudományos közössége, a CERN évek óta fogad művészeket, akik a fizikusokhoz hasonlóan az élet nagy kérdéseire keresik a választ. A CERN Arts projektről Monica Bello programigazgatóval és a magyar származású Helga Timkóval, a CERN gyorsítófizikusával beszélgettünk.
Egy friss kutatás azt igyekszik bizonyítani, hogy a féreglyukak eléggé stabilak lehetnek ahhoz, hogy például egy részecske az egyik oldalukon belépjen és a másik oldalukon elhagyja azokat. A kutatók eddig úgy vélték, ezek annyira instabilak, hogy kialakulásuk pillanatában összeomolhatnak.
A szegedi Lendület Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoport a Nature Chemistry folyóiratban publikált eredményei szerint elméleti modellezéssel hozhatók létre a bonyolult reakciók ujjlenyomatai.
Amerikai csillagászok és fizikusok a LIGO által elsőként észlelt gravitációs hullám információit elemezték a korábbiaknál sokkal tüzetesebben. Kiderült, a két fekete lyuk egyesülése után a teljes eseményhorizont területe valóban változatlan maradt – ahogy azt Stephen Hawking megjósolta.
Nemrég jelent meg magyarul David Christian amerikai történész legújabb kötete, amelyben a szerző a Föld születésétől a távoli jövőig próbálja megmutatni az ember helyét a világban. Csakhogy Christian meglepő módon úgy ír a történelemről, hogy a kötet legnagyobb részében nem is szerepelnek emberek, akikkel egyáltalán történhetne valami. Történelem az ilyen?
Empirikus kutatások szerint a morálfilozófusok sok kérdésben szigorúbb etikai elveket vallanak, mint mások, ám ezeket az elveket éppoly kevéssé követik, mint bárki más: nem válaszolnak diákok e-mailjeire, nem tartják a kapcsolatot édesanyjukkal, és a szervezeti tagdíjaikat sem fizetik gyakrabban. Jó emberek a morálfilozófusok? És ha nem, miért legyenek mégis azok?