Már 1,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult a többsejtű földi élet
Földtörténeti léptékben kevéssel az egysejtű eukarióták megjelenése után elindulhatott a sejtmagos élőlények többsejtessé szerveződése.
Földtörténeti léptékben kevéssel az egysejtű eukarióták megjelenése után elindulhatott a sejtmagos élőlények többsejtessé szerveződése.
A felismerés pedig rávilágít arra, hogy a vizekben is élhettek, sőt virágozhattak az eukarióta életformák.
Mindössze másodszor sikerült laboratóriumi körülmények között asgard archeát tenyészteni – ezek az élőlények az állatok, növények, gombák és más egysejtűek által alkotott eukarióták egyik legközelebbi rokonai. Szöllősi Gergely evolúciógenetikus segítségével jártuk körül ennek jelentőségét.
Hogyan jöhettek létre az élet építőkövei? Melyek a legegyszerűbb élőlények? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Mely állatok hermafroditák? Milyen esetekben váltanak egyes halak és rákok nemet? Hány fokos legyen a krokodiltojás, hogy hím egyed fejlődjön ki belőle? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A Nature Ecology & Evolution-ben megjelent magyar-angol közös eredmény eldöntheti az evolúciókutatás egyik alapvető dilemmáját, vagyis azt, hogy miként alakultak ki a mai élővilág legnagyobb csoportjai, azaz milyenek az evolúciós törzsfa legkorábbi elágazásai.