Hogyan definiáljuk az életet?
Mi a különbség a szerves és a szervetlen anyagok között? Hogyan jöhettek létre az élet építőkövei? Hogyan végződött a Miller-kísérlet: előállhat-e szerves anyag élőlények nélkül is? Melyek a legegyszerűbb élőlények? Mik azok az archeák, az „ősbaktériumok”, miben különböznek a rendes baktériumoktól, és van-e köztük veszélyes, patogén? Mire jó a sejtfal, a sejtmembrán és a citoszkeleton? Mik azok az endoszimbionták, a sejtjeinkben élő, félautonóm baktériumok? Mi az a mitokondrium, elképzelhető-e sejtmagos élet nélküle? Mi lehet az élet legegyszerűbb definíciója? Hogyan működik a magyar Gánti Tibor biológus által kidolgozott, kémiai automata, ami már élőnek tekinthető? Miért nem élőlények a vírusok? Hordoznak-e információt a kergemarha-kórért és a kuruért felelős, hibás térszerkezetű fehérjék, a prionok? Lehet-e a Földön kívüli élet is DNS-alapú?
Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám biológus, az Evolúciótudományi Intézet főmunkatársa, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcastson, Apple Podcastson, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus.
Hallgass bele ezekbe is:
