Már 1,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult a többsejtű földi élet
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Földtörténeti léptékben kevéssel az egysejtű eukarióták megjelenése után elindult a sejtmagos élőlények többsejtessé szerveződése – állítják a Science Advances folyóiratban január 24-én publikált tanulmányukban kínai kutatók.
A Live Science ismertetője szerint a sejtmaggal rendelkező ősi algák közé sorolt csőszerű Qingshania magnifica jó állapotban megmaradt fosszíliái arról tanúskodnak, hogy 1,6 milliárd évvel ezelőtt már javában virágzott a bolygón a többsejtű élet. Az észak-kínai Chuanlinggou formációból előkerült, hordószerű sejtekből álló fotoszintetizáló életformák korát 1,6 milliárd évesre teszik a kutatók, akik a mintákban talált spórák alapján azt állítják, hogy a vizsgált „ősnövények” ivartalanul szaporodtak.
A tudomány jelenlegi állása szerint az első mikroszkopikus egysejtű sejtmag nélküli, vagyis prokarióta szervezetek úgy 3,9 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg a Földön, de az első sejtmagos, vagyis eukarióta egysejtűekre egészen 1,65 milliárd évvel ezelőtti kellett várni. A kínai kutatók eredményei azt mutatják, hogy a többsejtűség már az eukarióták evolúciójának kezdeti szakaszától része volt a törzsfejlődésnek.
A Qingshania magnifica fosszíliák ugyan már 1989-től ismertek, ám a maradványok teljes körű újravizsgálását lehetővé képalkotó technológiák csak az utóbbi évektől álltak a kutatók rendelkezésére – olvasható a kutatás ismertetőjében.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Átírják az élet keletkezésének dátumát a dél-afrikai őskőzetekben talált 3,4 milliárd éves tengeri ökoszisztémák
A Göttingeni Egyetem kutatói a sekély ősóceánok maradványait őrző rétegeket vizsgálták.
A földi élet egyik alapmolekulája is megtalálható a Ryugu-kisbolygóról hozott kőzetmintákban
A japán Hajabusza-2 által gyűjtött anyagot vizsgáló kutatók szerint most már egyértelmű, hogy az aszteroidáknak meghatározó szerepe volt a prebiotikus evolúció beindításában.
A hosszabb nappalok segíthették az élet kialakulását a Föld korai időszakában
A Nature Geoscience folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban német és amerikai kutatók összefüggést találtak az oxigenizáció és a Föld tengely körüli forgási sebessége között.