A Takla-Makán sivatag terjeszkedését megállító kínai zöldítési program szén-dioxid-megkötőként is kiválóan teljesít
Amerikai és kínai kutatók a felszíni vegetációt monitorozó műholdak idősoros adatait elemezték.
fásítás
Épeszű vízgazdálkodással meg lehetne akadályozni Magyarország kiszáradását, már csak a politikai akarat hiányzik
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
Ha meg akarjuk állítani az elsivatagosodást, nem akác- és fenyőerdő kell az Alföldre, hanem sztyepp
Az 1923-ban törvényileg elrendelt Alföld-fásítás ötlete a mai kormányzati klímastratégiában is tetten érhető, holott az ökológia jelen állása szerint a rohamosan sivatagosodó Duna-Tisza közén nem az összefüggő rengetegek, hanem az ártéri ligeterdőkkel, mezővédő fasorokkal tarkított mozaikos ökoszisztémák jelenthetnének valódi megoldást.
Bardóczi Sándor főtájépítész: Az egycentis gyep a városban nem más, mint fenntarthatatlan ökológiai sivatag
Mit tanultunk a Városliget és a Római-part körüli vitákból? Hogyan állnak Budapest zöld ügyei? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában Bardóczy Sándorral, Budapest főtájépítészével beszélget Édes Balázs urbanista.
A szaharai Nagy Zöld Fal nem csak Afrika időjárását változtatja meg
A Szenegáltól Dzsibutiig 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, sok millió hektáros erdősáv megváltoztathatja a nagyobb légköri áramlások, az El Niño és a trópusi ciklonok pályáit is – derül ki a zöldítés klimatikus hatásait szimuláló legújabb időjárási modellszámításokból.
A méhek után Budapesten legelő juhnyájakról álmodik Bardóczi Sándor, a város főtájépítésze
A méhlegelőkről elhíresült Bardóczi szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája. A szürke marhák és juhok legeltetésére a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek jöhetnek szóba.
Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást
A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.