A szaharai Nagy Zöld Fal nem csak Afrika időjárását változtatja meg
A 11 afrikai ország részvételével 2007-ben elindított Nagy Zöld Fal projekt alapkoncepciója szerint az Afrikai Unió égisze alatt egy 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, 18 millió hektáros erdősáv jött volna létre a Száhel-övezetben a további elsivatagosodást megakadályozandó. A Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Szudán, Csád, Niger, Nigéria, Mali, Burkina Faso, Mauritánia és Szenegál összefogásával zajló zöldítésnek nagyjából a 15 százaléka valósult meg eddig.
A fásítás nem lett sikertörténet, azt korábban megírtuk, hogy a Száhel-övezetben az elmúlt másfél évtizedben jelentős ökológiai változások mentek végbe még úgy is, hogy nem bújtak ki a homokból összefüggő esőerdők. Az eredetileg a csemeték vízszükségletének biztosítására ásott kutak, a lefolyás megakadályozására emelt nyúlgátak, a hasonló célból létrehozott teraszok révén olyan élőhelyek alakultak ki, amelyek biztosították a zöld növényzet, a fák és a cserjék életben maradását. Az így létrehozott mozaikos tájszerkezet a terület mikroklímáján is módosított az évek alatt, így a szántóföldi kultúrák is komolyabb terméshozamokkal szolgálnak.
Eddig azonban senki sem vizsgálta meg, hogy a Nagy Zöld Fal milyen hatással lesz a nagyobb kiterjedésű időjárási rendszerekre, amennyiben a tervek szerint a 2030-as években valóban megvalósul – írja a Science News.
Az Amerikai Geofizikai Unió decemberi közgyűlésén bemutatott szimulációk szerint a kontinensen keresztbe húzódó fásított sáv megduplázhatja a Száhel-övezetben lehulló csapadékmennyiséget, Észak-Afrika nagy részén és a Földközi-tenger térségében pedig csökkentené a nyári átlaghőmérsékletet, csakhogy a szaharai területek még forróbbá válnának.
A modellszámítások szerint a Nagy Zöld Fal a Száhel-övezet nagy részén akár 1,5 Celsius-fokkal is csökkenthetné a nyári átlaghőmérsékletet. A legmelegebb területeken azonban még melegebb lenne, ezeken a helyeken 1,5 Celsius-fokos emelkedés következne be. Ugyanakkor a zöldítés az egész térségben növelné a csapadékmennyiséget, egyes helyeken megduplázva azt.
A szimulációk szerint a Szahara zöldítésének hatására felerősödő nyugat-afrikai monszun nyugat felé tolhatja el a nagyobb légköri áramlási mintázatokat, ez pedig hatással lehet az El Niño déli oszcillációjára, egyben megváltoztathatja a trópusi ciklonok pályáit is.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
