A 11 afrikai ország részvételével 2007-ben elindított Nagy Zöld Fal projekt alapkoncepciója szerint az Afrikai Unió égisze alatt egy 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, 18 millió hektáros erdősáv jött volna létre a Száhel-övezetben a további elsivatagosodást megakadályozandó. A Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Szudán, Csád, Niger, Nigéria, Mali, Burkina Faso, Mauritánia és Szenegál összefogásával zajló zöldítésnek nagyjából a 15 százaléka valósult meg eddig.

A fásítás nem lett sikertörténet, azt korábban megírtuk, hogy a Száhel-övezetben az elmúlt másfél évtizedben jelentős ökológiai változások mentek végbe még úgy is, hogy nem bújtak ki a homokból összefüggő esőerdők. Az eredetileg a csemeték vízszükségletének biztosítására ásott kutak, a lefolyás megakadályozására emelt nyúlgátak, a hasonló célból létrehozott teraszok révén olyan élőhelyek alakultak ki, amelyek biztosították a zöld növényzet, a fák és a cserjék életben maradását. Az így létrehozott mozaikos tájszerkezet a terület mikroklímáján is módosított az évek alatt, így a szántóföldi kultúrák is komolyabb terméshozamokkal szolgálnak.

Eddig azonban senki sem vizsgálta meg, hogy a Nagy Zöld Fal milyen hatással lesz a nagyobb kiterjedésű időjárási rendszerekre, amennyiben a tervek szerint a 2030-as években valóban megvalósul – írja a Science News.

Az Amerikai Geofizikai Unió decemberi közgyűlésén bemutatott szimulációk szerint a kontinensen keresztbe húzódó fásított sáv megduplázhatja a Száhel-övezetben lehulló csapadékmennyiséget, Észak-Afrika nagy részén és a Földközi-tenger térségében pedig csökkentené a nyári átlaghőmérsékletet, csakhogy a szaharai területek még forróbbá válnának.

A modellszámítások szerint a Nagy Zöld Fal a Száhel-övezet nagy részén akár 1,5 Celsius-fokkal is csökkenthetné a nyári átlaghőmérsékletet. A legmelegebb területeken azonban még melegebb lenne, ezeken a helyeken 1,5 Celsius-fokos emelkedés következne be. Ugyanakkor a zöldítés az egész térségben növelné a csapadékmennyiséget, egyes helyeken megduplázva azt.

A szimulációk szerint a Szahara zöldítésének hatására felerősödő nyugat-afrikai monszun nyugat felé tolhatja el a nagyobb légköri áramlási mintázatokat, ez pedig hatással lehet az El Niño déli oszcillációjára, egyben megváltoztathatja a trópusi ciklonok pályáit is.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Nem esőerdőként ugyan, de átalakíthatja az afrikai klímát a szaharai Nagy Zöld Fal

Vajna Tamás tudomány 2021. február 12.

Eredetileg erdősítés volt a cél, mégsem sikerült dzsungelt telepíteni a sivatagba. Az elmúlt másfél évtizedben ugyanakkor jelentős és kedvező ökológiai változások mentek végbe a Száhel-övezetben.

Nem felgyorsította, hanem 500 évvel eltolta a Szahara elsivatagosodását az emberi beavatkozás

Bodnár Zsolt tudomány 2018. október 3.

Egy friss tanulmány szerint a Szahara elkerülhetetlen kiszáradását sikerült késleltetnie a fejlett módszereket használó nomád állattenyésztőknek, vagyis az ember beavatkozása a természetbe nem mindig jár romboló hatással.

Sívó pusztából csinált újra esőerdőt önerőből egy brazil házaspár

Vajna Tamás tudomány 2019. március 12.

Sebastião Salgado és felesége harminc évvel ezelőtt arra vállalkozott, hogy saját erőből visszaerdősít 600 hektárnyi kopár, erodált földet a Doce folyó völgyében, Brazília keleti részén. A kísérlet sikerült: esőerdőjük ma több száz veszélyeztetett növény- és állatfaj otthona.