Miért ravasz a róka?
A róka már egy 4400 évvel ezelőtti mezopotámiai történetben is ravasz volt, és erről ismerték a görögök, a rómaiak és a magyarok is. De hogy lett egy hétköznapi állatból a ravaszság jelképe?
A róka már egy 4400 évvel ezelőtti mezopotámiai történetben is ravasz volt, és erről ismerték a görögök, a rómaiak és a magyarok is. De hogy lett egy hétköznapi állatból a ravaszság jelképe?
Mi a közös a boszorkányokban, a sárkányokban, Chuck Norrisban, Győrfi Pálban és a brit tudósokban? Mindegyikük a folklór részévé vált, de míg a mondák régen a szóbeliséghez kapcsolódtak, az internet ezt is átformálta. A Glossza podcast új adásában Tamás Ildikó és Mikos Éva néprajzkutatók beszélgettek a folklór történetéről.
Feltámadni ritka dolog, de nem egyedülálló, csak éppen Jézus Krisztus a nyugati hagyományban ellopta a show-t. Egyes ősi vallások tavasszal a természet feltámadását ünnepelték, ehhez pedig gyakran kötődött egy olyan mitológiai hős is, aki megjárta az alvilágot, majd visszatért az élők közé. Közülük Tammúz futott be páratlanul hosszú karriert.
A gyűjteményi darabok analóg formából digitálisba való átmentése hosszú, bonyolult, rengeteg embert mozgósító, évekig húzódó feladat is lehet, hiszen sok ezer tétel digitális mását kell létrehozni, és a gyűjtemény is egyre gyarapszik. A Néprajzi Múzeum munkatársainak előadásából kiderült, hogyan zajlik a folyamat.
A karanténidőszakban rengeteg online adatbázis nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt, így egyre többen kezdhettek böngészni a képzőművészeti alkotások, régi fényképek vagy digitalizált hagyatékok között. De milyen kincseket rejtenek a néprajzi örökség egyre bővülő, online térbe mentett adattárai?
Úgy tűnik, a roma folkzene a domináns kulturális forma szubverzív, újító formában való átalakítása során jön létre. Ez a folyamat azonban gyakran láthatatlan marad a nem roma közönség számára, amely továbbra is az autentikus, tiszta, érintetlen kulturális formákat keresi.