Bár a sokácokkal a 17. század végén Magyarországra költöző busójárás a kezdetei óta szinte a felismerhetetlenségig megváltozott, a népszerűsége mit sem veszített az évszázadok során. A helyiek úgy tartják: „Mohácson az év busójárástól busójárásig tart.”
„Andikám! Tetszik a busójárás? Megvegyem neked?” – ehhez hasonló üzenetek tarkították a szekereket az idén február 8. és 13. között megrendezett busójáráson. A politika beszivárgott a mohácsi karneválra – beszivárogtunk mi is.
A hungarikumnak nyilvánított szürkemarha és a mangalica egyáltalán nem őshonos Pannóniában. Bár Magyarországon tenyésztették ki, a göndör szőrű sertés egészen a 19. századig még csak nem is létezett, és genetikailag őshonos fajtákat szorított ki az ágazatból. A Fortepan nagyszerű képein elevenedik meg a hazai szarvasmarha- és sertéstenyésztés átalakulása.
A leghíresebb magyar találmányok eredettörténetének külföldi vonatkozásait itthon jótékony homály fedi, miközben az államszocializmusban jó néhány vitathatatlanul hungarikumnak számító találmány született, amelyek teljesen az enyészeté lettek. Varázslatos képeken elevenedik meg a 20. századi technikatörténet színe és fonákja.
A fogyasztói neurotudomány olyan, tudatosan nem artikulált folyamatokat igyekszik vizsgálni, amiket kérdőíves kutatással nem feltétlenül lehet azonosítani. A Varga Ákos, a Corvinus Egyetem Marketing Intézetének docense által vezetett egyedülálló magyar kutatás például azt találta, hogy a hazai tesztalanyok tudat alatt előnyben részesítik a magyar termékeket a külföldiekkel szemben.
Hogy segíti-e a pálinkához hasonló törvénybe cikkelyezés a Palingenia longicauda fennmaradását, még nem tudni, mindenesetre talán hozzájárul ahhoz, hogy az egyik legveszélyeztetettebb kérészfaj továbbra is a Tisza dísze maradjon.