A csecsemők még azelőtt képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket, hogy megtanulnának beszélni. Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a legkorábban háziasított társállatok is képesek-e ilyen teljesítményre. Az agyi képalkotó eljárások eredményei azt mutatják, hogy igen, csak kissé másképp, mint az emberek.
Egy tanéven át vizsgálták általános iskolai diákok agyát Kínában: egy részük zenei, másik részük angol nyelvi oktatási programban vett részt. Meglepetésre a zenében fontos idegi jelek érzékelése jobban fejlődött azoknál, akik nyelvet tanultak.
A magyarok több mint fele egyetlen idegen nyelvet sem beszél, ezzel az EU-ban az utolsó előtti helyen állunk. Ami még szomorúbb, a fiatalok 38 százaléka nem is akar nyelveket tanulni. A helyzeten csak egy nyelvoktatási, sőt átfogó oktatási reform segíthetne, de mivel annak csak tízéves távlatban lenne eredménye, a politikának nem érdeke a változás.
Az Eurostat a 11-16 évesek által tanult nyelvek számát vizsgálta, és ordító különbségeket talált a tagállamok között. Magyarország az utolsó helyen áll.
Jól lehúzzuk az EU-s átlagot: csak a románok és a britek beszélnek kevésbé idegen nyelveken. A magyar középiskolások adatai még lesújtóbbak: elenyészően kevesen tanulnak legalább két nyelvet.
Két ellentétes elmélet tartja magát az igazmondás és a hazugság, illetve az anyanyelv- és az idegennyelv-használat összefüggéseiről. A Würzburgi Egyetem kutatói igyekeztek rendet vágni a zűrzavarban.
Thirty-eight percent of Hungarians between the age of 15 and 30 say they wouldn't like to learn a new language, according to a new survey.