A finn gyerekek 99, a magyarok 6 százaléka tanul legalább két idegen nyelvet
Újabb lehangoló, bár nem túl meglepő statisztikát hozott nyilvánosságra az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat abból az alkalomból, hogy szeptember 26-a az Európai nyelvek napja. A magyar közoktatásban úgy kezelik az idegennyelv-tanulás kérdését, mintha a magyar világnyelv lenne – legalábbis erre enged következtetni, hogy a 11-16 éves tanulóknak mindössze 6 százaléka tanul legalább két idegen nyelvet.
A 2017-ben felvett adatok alapján ezzel utolsók vagyunk a tagállamok között: az utolsó előtti osztrákoknál is csak a fiatalok 8 százaléka tanul kettő vagy több idegen nyelvet, utána következnek az ír gyerekek 11, majd a bolgárok 15 százalékkal.
A magyarhoz hasonlóan elszigetelt nyelvet beszélő finneknél az arány 99, míg Észtországban 95 százalék – ahogy a Vakmajom Facebook-oldal is rámutat. A visegrádi országok közül Lengyelországban fordítják a legnagyobb gondot a nyelvtanulásra: ott a tanulók 94 százaléka tanul legalább két idegen nyelvet, de Csehországban és Szlovákiában is 60 százalék fölötti az arány.
A fenti grafikonon megfelelő adatok híján nem szerepel az Egyesült Királyság, illetve Belgium egésze, mert ott a francia közösség nyelvtanulásáról nincsenek összehasonlítható adatok.
Az uniós alsó középfokú oktatásban a legnépszerűbb idegen nyelv elsöprő többséggel az angol, amit a gyerekek 97,9 százaléka tanul. Utána következik a francia (33,4 százalék), a német (23,3 százalék), a spanyol (16,9 százalék), az orosz (2,5 százalék), majd az olasz (1,3 százalék). A részletes statisztikák az Eurostat oldalán böngészhetők.
Zárt társadalom
A magyar fiataloknak nemcsak nincs erre lehetőségük, de nem is nagyon akarnak nyelvet tanulni. Egy tavaly publikált Eurostat-felmérés azt vizsgálta, hogy a 15-30 éves fiatalok mekkora hányada nem szeretne új nyelvet elsajátítani: ezen a listán már elsők voltunk, 38 százalékkal. Több más tényezőt tekintve azonban az Egyesült Királyságban voltak a legtöbben azok, akik a leginkább elutasítják az idegennyelv-tanulást.
Az európai nyelvek tavalyi napján pedig azt tudhattuk meg, hogy azért az Egyesült Királyságban és Romániában még mindig többen vannak azok, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek. Nálunk 57,6 százalék a csak magyarul tudók aránya – ez persze nem is olyan meglepő egy olyan országban, ahol még a gimnáziumi tanárok fele sem beszél semmilyen idegen nyelven.
(Cikkünk korábbi verziójában tévesen 9–10. osztályos gyerekekről szóló statisztikákat emlegettünk a lower secondary education nemzetközi kategóriájából kiindulva. Az Eurostat azonban már az általános iskola felső osztályait is ide érti, és az iskolakötelezettség végében jelöli ki az időszak másik határát – ez Magyarországon 16 év. A hibáért elnézést kérünk!)
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
