Aki idegen nyelvet tanul, annak a zenére is fogékonyabb lesz az agya

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Azt már korábban is kimutatták, hogy a zenével kapcsolatos hobbikat űzők könnyebben tanulnak nyelveket, és a zenetanulás a beszéd feldolgozására is hatással van az agyban. Egy friss tanulmányban most azt bizonyították, hogy ez fordítva is igaz: az idegen nyelvek tanulása a zene feldolgozásáért felelős agyi területekre is hatással van.

A Helsinki Egyetem oktatástudományi karának kutatási igazgatója, Marvi Tervaniemi által vezetett vizsgálatot egy kínai általános iskola 8 és 11 év közötti diákjain végezték el, akiket egy tanéven át figyeltek – egy részük zenei, míg másik részük angol nyelvű oktatási programban vett részt. A kutatók a hangok feldolgozásával kapcsolatos agyi jeleket vizsgálták a gyerekekben a tanév előtt és után, majd azokat összehasonlították más képzési programokban részt vevő diákokéval.

„Az eredmények megerősítették, hogy a zenei és a nyelvi oktatás is hatással van a hangi jelek idegi feldolgozására” – mondta Tervaniemi a kutatásról szóló közleményben. Vagyis némileg meglepő módon az angolul tanuló diákok agyában hasonlóan javult a zenében fontos hangok feldolgozása, így például a hangmagasság érzékelése, mint a zenét tanulókéban.

A kutatók szerint ez a vizsgált diákok anyanyelvével is magyarázható: mivel a kínai tonális nyelv, a kínaiul jól beszélők agya a különböző hangmagasságú szótagokat vagy szótagsorokat különböző szavakként azonosítja, így e nyelv (és más tonális nyelvek) beszélői között az abszolút hallás is gyakoribb. A kínai diákok között ezért az a furcsa jelenség mutatkozott meg, hogy a nyelvtanulás jobban felgyorsította a korai idegi hangfeldolgozást, mint a zenei oktatás.

Az eredmények mindenesetre arra utalnak, hogy a zenéhez és a nyelvhez kapcsolódó agyi funkciók szorosan összefüggnek a fejlődő agyban, és a zene mellett az idegen nyelvek tanulása is erősen befolyásolja a hangok feldolgozását.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: