Az Európa Tanács 2001-ben nyilvánította szeptember 26-át a nyelvek európai napjának, amelyet azért hoztak létre, hogy a nyelvtanulás fontosságát hangsúlyozzák a kontinens országaiban. Az Eurostat ezért most közzé is tette a legfrissebb, 2016-os adatokat arról, hogy az uniós, illetve néhány EU-n kívüli európai országban mennyien beszélnek egy, két, három vagy több, illetve semennyi idegen nyelvet.

A lista szerint az Európai Unión belül csak két országban beszélnek kevésbé idegen nyelveken, mint nálunk: az utolsó helyen álló Egyesült Királyságban az angolszász szokásokhoz híven alig beszélnek más nyelveken (a dolgozó korú felnőtt lakosság 65,4 százaléka csak angolul tud), Romániában pedig 64,2 százalék beszél kizárólag anyanyelven. A 25-64 évesek körében Magyarország hátulról a harmadik az EU-n belül: 57,6 százalék csak magyarul, 28,6 százalék egy idegen nyelven, 11,1 százalék két idegen nyelven beszél, és csak 2,7 százalék ismer három vagy több idegen nyelvet.

Több unión kívüli országban is jobbak a mutatók: bár Albániát és Bosznia-Hercegovinát magunk mögé utasítottuk, Macedónia és Szerbia (és persze Svájc és Norvégia is) messze előttünk található. Az EU nem angol anyanyelvű tagállamai közül csak Magyarországon, Romániában és Bulgáriában vannak többségben azok a dolgozó korú felnőtt állampolgárok, akik nem beszélnek egyetlen idegen nyelven sem.

Összehasonlításképp: három olyan európai ország is van (Norvégia, Finnország, Luxemburg), ahol arányaiban többen beszélnek három vagy több idegen nyelven, mint ahányan Magyarországon tudnak legalább egy idegen nyelven.

Kicsit árnyalja a képet, hogy Eurostat legutóbbi, 2013-as adataihoz képest mintha túl nagyot fordult volna a világ: ekkor a magyarok 37 százaléka és a románok 74 százaléka tudott legalább egy idegen nyelven az adatsor szerint, de a 2016-os listán ez a két mutató már 42,4 és 35,8 százalék.

A magyar fiatalok nem szeretik az idegen nyelveket, de nem is tanítják nekik

Ahhoz, hogy ez a jövőben változzon, az oktatásban, főként a középiskolákban kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az idegen nyelvekre, lehetőleg egynél is többet tanítani minden gimnáziumi tanulónak. Az Eurostat másik sokatmondó adatsora ehhez képest arról árulkodik, hogy míg Romániában ezt felismerték, és a középiskolások 95,1 százaléka tanul legalább két idegen nyelven, addig Magyarországon ugyanez a mutató mindössze 6,2 százalék, ezzel az EU-n belül messze az utolsók vagyunk.

Egy 2018 áprilisában készített EU-s felmérésből az derült ki, hogy a 15 és 30 éves kor közötti fiatalok csoportjában az összes uniós tagállam közül Magyarországon mutatják a legkisebb hajlandóságot az idegen nyelvek tanulása iránt. Az EU-s nyelvtudási lista sereghajtói közül ebben korcsoportban a magyarok 38 százaléka, a britek 26 százaléka, a bolgárok 14 százaléka, a románoknak pedig a 13 százaléka vallotta azt, hogy nem szeretnének idegen nyelvet tanulni.

A nyelvek európai napján közzétett adatokból az is kiderült, hogy melyek a legnépszerűbb középiskolában tanított idegen nyelvek az Európai Unióban. Ezek szerint az EU-tagállamok diákjainak 96,2 százaléka tanul angolul, 26,1 százaléka franciául, 16,8 százaléka németül, 12,6 százaléka spanyolul, 2,6 százaléka oroszul és 0,9 százaléka olaszul.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: