Etológiai szenzáció: a kutyák agya különbséget tesz az emberi nyelvek között

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatói legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban azt találták, hogy a kutyaagy érzékeli, ha emberi beszédet hall, és más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán. A NeuroImage folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint most először sikerült kimutatni, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet.

A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a kutyák beszédre és nem-beszédre adott agyi válaszainak mintázata különbözik az elsődleges hallókéregben, függetlenül attól, hogy az ismert vagy az ismeretlen nyelvből származtak az ingerek. A kutatók ugyanakkor arra nem találtak bizonyítékot, hogy a kutyaagy előnyben részesítené a beszédet a nem-beszéddel szemben.

A tanszéki sajtóközlemény idézi Raúl Hernández-Pérezt, a cikk társszerzőjét, aki szerint a kutyaagy, hasonlóan az emberek agyához, képes elkülöníteni a beszédet a nem-beszédtől. Ugyanakkor a beszédszerűség érzékelésének mechanizmusa más lehet, mint emberek esetében: míg az emberi agy különös becsben tartja a beszédet, addig a kutyák agya feltehetően egyszerűen a hanginger természetességét érzékeli.

Mexikói kutya Budapesten 

Laura V. Cuaya, a cikk első szerzője pár éve költözött Mexikóból Magyarországra, hogy az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoportjánál kezdje meg a posztdoktori munkáját. A kutyája, Kun-kun is vele jött, innen a most publikált vizsgálat alapötlete is, mivel Cuaya elgondolkozott azon, hogy vajon feltűnik-e kutyájának, hogy Budapesten más nyelven beszélnek az emberek, mivel addig lényegében csak a spanyol nyelvvel találkozott.

„Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De vajon a kutyáknak is feltűnnek a nyelvek közötti különbségek? Hiszen nem tanítjuk őket kifejezetten arra, hogy hogyan hangzik egy adott nyelv. Ennek kiderítésére egy agyi képalkotásos kísérletet terveztünk, amiben Kun-kun és 17 másik kutya vett részt. A kutyák mind ki lettek képezve arra, hogy képesek legyenek mozdulatlanul feküdni az MR készülékben a vizsgálat alatt. Minden résztvevő kutya csak egy nyelvet hallott a gazdájától egész életében: a magyart vagy a spanyolt. A kísérlet során A kis hercegből játszottunk le nekik részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsuk az agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre. Továbbá a szövegrészleteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve természetellenes ingereket is előállítottunk. Ezeket az ingereket arra használtuk, hogy megnézzük, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem-beszéd között”

– idézi a közlemény a kutatót.

Kun-kun fülhallgatóval az MR-vizsgálatra várvaFotó: Raúl Hernández

Gazdanyelv

Kiderült, hogy a kutyák agya képes volt megkülönböztetni a magyar és a spanyol nyelvet. Erre abból következtettek a kutatók, hogy egy másik agyterületen, a másodlagos hallókéregben eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Ráadásul minél idősebb volt egy kutya, az agya annál jobban el tudta különíteni a két nyelvet.

„Minden nyelvnek megvannak a saját hangzásbeli jellegzetességei. Az eredményeink arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogy hogyan hangzik a gazdájuk nyelve” – magyarázza Hernández-Pérez.

Kun-kun A kisherceg spanyol nyelvű kiadásávalFotó: Raúl Hernández

„Először sikerült kimutatnunk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számon tartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait” – összegzi a tanulmány eredményeit Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője. 

A kutatók azt azonban továbbra sem tudják, hogy erre más fajok is képesek, vagy csak a kutyák. Ahogy egyelőre az sem nyilvánvaló, hogy vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások mennyiben járultak hozzá ahhoz, hogy a kutyák értő füllel hallgatják a beszédet. Ezért is van szükség további hasonló kutatásokra. 

Alább a kutatás, illetve a NeuroImage folyóiratban megjelent tanulmány magyar nyelvű mozgóképes összefoglalója:

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: