Ahogy jön az uborkaszezon, az ablakokban egyre-másra bukkannak fel a befőttesüvegek, de az, hogy miből készül a tökéletes kovászos uborka, legalább annyira érzelmi ügy, mint amennyire mikrobiológiai.
Egyre többen tartanak a gluténtől és a gluténtartalmú ételektől, még akkor is, ha nem érzékenyek rá. De mi az a glutén, és mi köze van a kovászolásnak az emésztéshez?
Nehéz dolog kovászt nevelni. Hol bepisil, hol büdös – ilyennek képzelek egy lisztből, vízből, baktériumokból és élesztőgombákból álló gyereket. Csaknem három hétnyi csirizkavarás, lisztméregetés, álmatlan éjszakák és ragadós befőttesüvegek után kipróbáltam, mit lehet kihozni a házi mikrobiológia csodájából, Tibiből.
Magyarország a tízmillió mikrobiológus és pék országa lett: ahogy a boltokból fogyni kezdett az élesztő, azok is nekiálltak kovászt készíteni, akiknek a kenyér egyet jelentett a szeletelt, csomagolt toasttal. De hogy működik a kovász, tényleg el kell-e nevezni, és vajon számít valamit, ha felolvasunk neki? Ember- és tésztakísérlet.