Az Akadémia elnöksége keddi ülésén újból elítélte a kutatóhálózat szétzilálását, de jelezte, továbbra is kész átvenni a négy kutatóközpontot. Az állam viszont így lemondhat az MTA-vagyon 80 milliárd forintos üzletéről.
Az ELTE Szenátusa ma összeül, de nem szavazhat a négy egykori akadémiai kutatóközpont átvételéről. A HUN-REN Irányító Testületének három tagja lemondott, a székházról már a kapucsengőt is leszerelték a tüntetők miatt. 1123 dolgozó, a kutatói infrastruktúra és az ingatlanvagyon a tét, miközben senki sem érti, miért történik ez az egész.
A bölcsészet-, társadalom-, nyelv- és közgazdaságtudományi központok is az ELTE fennhatósága alá kerülnének. Egyes kutatók szerint „ez egy felszalámizás, az első lépés a megszüntetés irányába”.
Az MTA 58 százalékos többséggel megválasztott új elnöke szeretné, ha minden minisztériumban létrejönne a tudományos ügyekért felelős részleg. Freund Tamás nem adta fel a reményt, hogy az erővel elvett kutatóhálózatok visszatérhetnek az akadémiához. A most megválasztott vezetőség szerint új korszak kezdődik az akadémia életében.