Szoros kapcsolatot szeretne a kormánnyal Freund Tamás, az MTA új elnöke

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A Magyar Tudományos Akadémia kedden megválasztott új elnöke az MTA, illetve a kormány és az Országgyűlés közötti kapcsolat építését tekinti elsődleges feladatának  – derült ki az új akadémiai vezetőség bemutatkozó online sajtótájékoztatóján szerdán. A két fél közötti harmonikus kapcsolatot nemzeti érdeknek tartja, mert csak ezáltal lehet megfelelni a kihívásoknak, illetve elősegíteni a jólétet és a fejlődést.

Freund Tamás neurobiológus, az 58,51 százalékos szavazattöbbséggel megválasztott új elnök elmondta, ennek a kapcsolattartásnak máris vannak kiváló, bejáratott csatornái: a Belügyminisztériumban működik a Belügyi Tudományos Tanács, az Emberi Erőforrások Minisztériumában pedig az Egészségügyi Tudományos Tanács, amelyek hagyományosan jó munkakapcsolatot ápolnak az MTA-val. 

Freund szerint ezek testesítik meg a példát, amelyre építeni szeretne: minden minisztériumban létre kellene hozni olyan főosztályt, amelynek a feladata az MTA-val való együttműködés is lenne. „Nem látom akadályát, ha van politikai szándék, hogy ez minden minisztériumban megvalósuljon” – fogalmazott. Fontos, hogy a kommunikáció ezekkel a szervezeti egységekkel kétirányú legyen: nemcsak a kormány adhat megbízást az akadémiának, hanem az MTA is ezen az úton hívhatná fel a döntéshozók figyelmét az új technológiákra, releváns kutatási eredményekre.

Csakhogy – folytatta a megválasztott elnök – már nincs kutatóhálózat, amely megvalósíthatná ezeket a megbízásokat, így elnökként csak az akadémia 18 ezres tagságára építhet. Ezért azzal fogja kezdeni a munkáját, hogy megszólítja ezt a tudományos közösséget, amely a friss PhD-sektől az akadémikusokig terjed, és igyekszik érdekeltté tenni őket az MTA megújulásában. Ez a közösség választja meg a szakbizottságok tagjait, akik arról is döntenek, hogy például kikből lehetnek doktorok, „tehát a piramis csúcsa ezzel a 18 ezres elit közösséggel kezdődik”. 

Kutatóhálózatok OTKA-módra

Freund azok közé tartozott, akik lobbiztak, hogy ne szervezzék ki az akadémia alól a kutatóintézeti hálózatot – mint most fogalmazott, „próbálta minden kapcsolatát megmozgatni, hogy ez ne történjen meg” –, amit végül mégis törvénybe iktattak tavaly júliusban. Ezután Freund Lovász László leköszönő MTA-elnökkel együtt azon dolgozott, hogy a hálózat működőképessége az átszervezés után is fennmaradjon, ne veszítsen a lendületéből, és egy esetleges irányítási struktúraváltás után az akadémiával integráltabban működhessen. Freund megjegyezte, hogy a ma már Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak (ELKH) nevezett szervezet működésére szánt pénzt a kormány 2021-től több mint megduplázza, „tehát nem engedik el a kezét, sőt új lendületet kap, 

de továbbra is értelmetlennek tartom, hogy ez a hálózat az MTA-tól függetlenül működjön”.

Freund, mint mondta, sosem veszítette el a reményt, hogy ez a hálózat egyszer visszatér az akadémiához, és erre vannak is ötletei. Példának a színvonalas alapkutatásokat támogató Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2015. január 1-jével beolvasztással megszüntetett pályázati rendszerét hozta fel, de részleteket nem említett. Hangsúlyozta, nem azzal szeretné kezdeni elnöki munkáját, hogy a kormányt erről meggyőzze, elsőként a kapcsolatok és a kölcsönös bizalom építését kell megkezdenie.

Társdalomtudósok

Freundot arról is kérdezték, mire számíthat az a 67 társadalomtudós, aki nyílt levélben tiltakozott az elnökjelölt akadémikus Mandinernek adott nyilatkozata miatt. Ebben – csakúgy, mint másfél évvel korábbi, Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében, amelyet a Qubit hozott nyilvánosságra – Freund kritizálja a szerinte gyenge képességű társadalomtudósokat, akik csak kormánykritikával tudnak érvényesülni. Freund most a konkrét kérdésre nem adott választ, de mint mondta, szavait „sajnos a kiválók vették magukra. Ezt sosem értettem, már az Orbán-levél esetében sem, hogy miért van így.”

Hozzátette, hogy csak az ominózus részeket idézik a levélből és az interjúból is, pedig ha valaki a kontextust is nézi, láthatja, hogy ő a sokféleség megőrzéséért szállt síkra, mentve a másként gondolkodókat, mert úgy tartja, hogy a sokféleség a fejlődés motorja. Freund szerint a kormányközeli sajtóban gyakoriak a támadások amiatt, hogy egyes tudományterületeket különböző ideológiai iskolák dominálnak, és a másképp gondolkodók nem tudnak érvényesülni ezeken a területeken. Erre ő azzal válaszol, hogy van létjogosultságuk az ideológiai iskoláknak, ha a tudományos kiválóság is jelen van: az iskolák „a tudományos minőség magas színvonala alapján domináljanak. De a sokféleség a fejlődés záloga.”

Ezt a témát a sajtótájékoztatón Lamm Vanda, az akadémia újonnan megválasztott társadalomtudományi alelnöke, az MTA TK Jogtudományi Intézetének professzor emeritája is érintette (ő nem tartozott a tiltakozó levél aláírói közé). Mint a bölcsészet- és társadalomtudományok képviselője az akadémián, azon lesz, hogy jobban megismerjék a társadalomtudományi kutatások eredményeit, publikációs módszertanát, amely eltér a természettudományokétól, de tudományosan ugyanúgy megállja a helyét. Lamm reméli, hogy ebben egyetértenek majd az akadémia új vezetésével, és ő a maga részéről minden a tudomány függetlenségét, szabadságát megőrző erőfeszítést támogat majd. 

Lamm szerint „az akadémia életében új korszak kezdődik, a régi dolgokat el kell felejtenünk, előre kell nézni, és minél inkább megőrizni az MTA függetlenségét, a tudomány szabadságát”. Ez nem jelenti azt, hogy a politikával ne ápolhatnának kapcsolatot, hiszen ez az elmúlt évtizedekben sem volt így, de nem szabad, hogy ez a kapcsolat a tudomány szabadságának a rovására menjen.

Köszönet Lovásznak, hogy küzdött

Az akadémia valamennyi új vezetője – Freund és Lamm mellett Kollár László Péter építőmérnök, az új főtitkár, Erdei Anna immunológus, az új főtitkárhelyettes, valamint Hudecz Ferenc kémikus, az MTA új természettudományos alelnöke – megköszönte az akadémia előző vezetésének, illetve Lovász Lászlónak azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az elmúlt két évben az MTA függetlenségének megőrzéséért, a kutatóhálózatok megtartásáért tett. 

Hudecz úgy fogalmazott, különösen megragadta a színvonal, amellyel a leköszönő elnök „a nemtelen támadásokat kezelte, és megpróbálta a felelős értelmiségi szerepében maradva kezelni ezeket. Az eredmény nem igazolta sajnos a szándékot, de az új küldetésnyilatkozat világos perspektívát nyitott: cél, hogy olyan közgondolkodás alakuljon ki, amely értéknek tartja a tudást, a műveltséget és a tájékozottságot.”

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: