A Magyar Tudományos Akadémia kedden megválasztott új elnöke az MTA, illetve a kormány és az Országgyűlés közötti kapcsolat építését tekinti elsődleges feladatának – derült ki az új akadémiai vezetőség bemutatkozó online sajtótájékoztatóján szerdán. A két fél közötti harmonikus kapcsolatot nemzeti érdeknek tartja, mert csak ezáltal lehet megfelelni a kihívásoknak, illetve elősegíteni a jólétet és a fejlődést.

Freund Tamás neurobiológus, az 58,51 százalékos szavazattöbbséggel megválasztott új elnök elmondta, ennek a kapcsolattartásnak máris vannak kiváló, bejáratott csatornái: a Belügyminisztériumban működik a Belügyi Tudományos Tanács, az Emberi Erőforrások Minisztériumában pedig az Egészségügyi Tudományos Tanács, amelyek hagyományosan jó munkakapcsolatot ápolnak az MTA-val.

Freund szerint ezek testesítik meg a példát, amelyre építeni szeretne: minden minisztériumban létre kellene hozni olyan főosztályt, amelynek a feladata az MTA-val való együttműködés is lenne. „Nem látom akadályát, ha van politikai szándék, hogy ez minden minisztériumban megvalósuljon” – fogalmazott. Fontos, hogy a kommunikáció ezekkel a szervezeti egységekkel kétirányú legyen: nemcsak a kormány adhat megbízást az akadémiának, hanem az MTA is ezen az úton hívhatná fel a döntéshozók figyelmét az új technológiákra, releváns kutatási eredményekre.

Csakhogy – folytatta a megválasztott elnök – már nincs kutatóhálózat, amely megvalósíthatná ezeket a megbízásokat, így elnökként csak az akadémia 18 ezres tagságára építhet. Ezért azzal fogja kezdeni a munkáját, hogy megszólítja ezt a tudományos közösséget, amely a friss PhD-sektől az akadémikusokig terjed, és igyekszik érdekeltté tenni őket az MTA megújulásában. Ez a közösség választja meg a szakbizottságok tagjait, akik arról is döntenek, hogy például kikből lehetnek doktorok, „tehát a piramis csúcsa ezzel a 18 ezres elit közösséggel kezdődik”.

Kutatóhálózatok OTKA-módra

Freund azok közé tartozott, akik lobbiztak, hogy ne szervezzék ki az akadémia alól a kutatóintézeti hálózatot – mint most fogalmazott, „próbálta minden kapcsolatát megmozgatni, hogy ez ne történjen meg” –, amit végül mégis törvénybe iktattak tavaly júliusban. Ezután Freund Lovász László leköszönő MTA-elnökkel együtt azon dolgozott, hogy a hálózat működőképessége az átszervezés után is fennmaradjon, ne veszítsen a lendületéből, és egy esetleges irányítási struktúraváltás után az akadémiával integráltabban működhessen. Freund megjegyezte, hogy a ma már Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak (ELKH) nevezett szervezet működésére szánt pénzt a kormány 2021-től több mint megduplázza, „tehát nem engedik el a kezét, sőt új lendületet kap,

de továbbra is értelmetlennek tartom, hogy ez a hálózat az MTA-tól függetlenül működjön”.

Freund, mint mondta, sosem veszítette el a reményt, hogy ez a hálózat egyszer visszatér az akadémiához, és erre vannak is ötletei. Példának a színvonalas alapkutatásokat támogató Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2015. január 1-jével beolvasztással megszüntetett pályázati rendszerét hozta fel, de részleteket nem említett. Hangsúlyozta, nem azzal szeretné kezdeni elnöki munkáját, hogy a kormányt erről meggyőzze, elsőként a kapcsolatok és a kölcsönös bizalom építését kell megkezdenie.

Társdalomtudósok

Freundot arról is kérdezték, mire számíthat az a 67 társadalomtudós, aki nyílt levélben tiltakozott az elnökjelölt akadémikus Mandinernek adott nyilatkozata miatt. Ebben – csakúgy, mint másfél évvel korábbi, Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében, amelyet a Qubit hozott nyilvánosságra – Freund kritizálja a szerinte gyenge képességű társadalomtudósokat, akik csak kormánykritikával tudnak érvényesülni. Freund most a konkrét kérdésre nem adott választ, de mint mondta, szavait „sajnos a kiválók vették magukra. Ezt sosem értettem, már az Orbán-levél esetében sem, hogy miért van így.”

Hozzátette, hogy csak az ominózus részeket idézik a levélből és az interjúból is, pedig ha valaki a kontextust is nézi, láthatja, hogy ő a sokféleség megőrzéséért szállt síkra, mentve a másként gondolkodókat, mert úgy tartja, hogy a sokféleség a fejlődés motorja. Freund szerint a kormányközeli sajtóban gyakoriak a támadások amiatt, hogy egyes tudományterületeket különböző ideológiai iskolák dominálnak, és a másképp gondolkodók nem tudnak érvényesülni ezeken a területeken. Erre ő azzal válaszol, hogy van létjogosultságuk az ideológiai iskoláknak, ha a tudományos kiválóság is jelen van: az iskolák „a tudományos minőség magas színvonala alapján domináljanak. De a sokféleség a fejlődés záloga.”

Ezt a témát a sajtótájékoztatón Lamm Vanda, az akadémia újonnan megválasztott társadalomtudományi alelnöke, az MTA TK Jogtudományi Intézetének professzor emeritája is érintette (ő nem tartozott a tiltakozó levél aláírói közé). Mint a bölcsészet- és társadalomtudományok képviselője az akadémián, azon lesz, hogy jobban megismerjék a társadalomtudományi kutatások eredményeit, publikációs módszertanát, amely eltér a természettudományokétól, de tudományosan ugyanúgy megállja a helyét. Lamm reméli, hogy ebben egyetértenek majd az akadémia új vezetésével, és ő a maga részéről minden a tudomány függetlenségét, szabadságát megőrző erőfeszítést támogat majd.

Lamm szerint „az akadémia életében új korszak kezdődik, a régi dolgokat el kell felejtenünk, előre kell nézni, és minél inkább megőrizni az MTA függetlenségét, a tudomány szabadságát”. Ez nem jelenti azt, hogy a politikával ne ápolhatnának kapcsolatot, hiszen ez az elmúlt évtizedekben sem volt így, de nem szabad, hogy ez a kapcsolat a tudomány szabadságának a rovására menjen.

Köszönet Lovásznak, hogy küzdött

Az akadémia valamennyi új vezetője – Freund és Lamm mellett Kollár László Péter építőmérnök, az új főtitkár, Erdei Anna immunológus, az új főtitkárhelyettes, valamint Hudecz Ferenc kémikus, az MTA új természettudományos alelnöke – megköszönte az akadémia előző vezetésének, illetve Lovász Lászlónak azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az elmúlt két évben az MTA függetlenségének megőrzéséért, a kutatóhálózatok megtartásáért tett.

Hudecz úgy fogalmazott, különösen megragadta a színvonal, amellyel a leköszönő elnök „a nemtelen támadásokat kezelte, és megpróbálta a felelős értelmiségi szerepében maradva kezelni ezeket. Az eredmény nem igazolta sajnos a szándékot, de az új küldetésnyilatkozat világos perspektívát nyitott: cél, hogy olyan közgondolkodás alakuljon ki, amely értéknek tartja a tudást, a műveltséget és a tájékozottságot.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

Rácz Johanna tudomány 2020. július 7.

Az Orbán-barát neurobiológust választották az MTA elnökévé az erre jogosult akadémikusok és köztestületi tagok. A 24 órás online szavazás eredményeit kedden kora este hirdették ki.

„Bűn a tudomány ellen, bűn a nemzet ellen és bűn a magyar kultúra ellen”

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. július 2.

Hiába küzdött egy éven át a Magyar Tudományos Akadémia, a sorsát nem kerülhette el. Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden megszavazta az akadémiai kutatóhálózat és az akadémiai vagyon térítésmentes rekvirálását. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma délután tiltakozik.

Nyílt levélben tiltakozik 67 magyar tudós Freund Tamás kijelentései ellen

Qubit.hu tudomány 2020. július 6.

A levél aláírói arra kérik az MTA egyik elnökjelöltjét, hogy tartózkodjék az olyan felelőtlen, meggondolatlan, sértő és alapvetően hamis kijelentésektől, amelyek politikai szempontokat emelnek be az MTA választási folyamatába, valamint tagjainak megosztását, a társadalomtudományok és a természettudományok művelőinek szembefordítását eredményezhetik.