A NASA marsjárója augusztus elején gyűjti be az első kőzetmintát a valaha egy tónak otthont adó Jezero-kráterből. A küldetés során gyűjtött mintákat egy amerikai-európai program keretében, a 2030-as évek elején hozzák vissza a Földre.
Megérkezett a Földre a NÁSA szondája által készített első marsi fotó, kezdődhet az ősi életnyomok utáni kutatás és a mintagyűjtés.
2020. július 30-án kezdetét veszi az űrkutatás történetének egyik legambiciózusabb vállalkozása: a NASA ütvefúróval lyukakat fúr a Mars talajába, kőzetmintákat gyűjt, oxigént állít elő a szén-dioxidból, és még egy Mars-helikoptert bevet, hogy felderítse a bolygót. Hét hónapig tart az út, a szonda jövő februárban landol a Marson.
Kezd összeállni, pontosan hogyan kerülnek majd vissza a Földre 2031-ben a NASA következő marsjárója által gyűjtött kőzetminták. Az ember első holdra szállását célzó Apollo-programhoz hasonló léptékű küldetés végre választ adhat a kérdésre, hogy van-e, vagy volt-e valaha élet a szomszédban.
A jövőre induló Mars 2020 misszió landolási helyszíne egy 3,6 milliárd évvel ezelőtt létező folyó helye lesz, ahol a marsi élet szempontjából kulcsfontosságú üledékeket keres majd a NASA marsjárója.
A NASA következő marsjárójával 2021-ben egy helikopter is leszáll a Marson, és forradalmasíthatja a módszert, amivel más bolygókat vizsgálunk. Ha minden jól megy, a Mars Helikopter lesz az első levegőnél nehezebb eszköz, amely valaha felszállt egy másik bolygón.
A NASA nemrég bejelentette, hogy következő marsjárója az ősi tó és folyódelták maradványait rejtő Jezero-kráterben landol majd. Innen származhatnak majd az első Földre hozott kőzetminták.
Az ernyőt nagyobb rakománnyal terhelték, mint eddig bármelyiket, és a teszt jól sikerült. 2020-ban több mint egytonnás rakománnyal kell sikeresen lelassítania.